Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Meggyónom

Spoiler
8/10
Sadenal 2015 márc. 12. - 12:45:08 8/10
(17/17)
Az eddig látott Hitchcock-filmek közül ez tetszett a legjobban, bár én Montogmery Clift miatt néztem meg, aki nagyot alakított ebben a filmben (is).


7/10
Válasz
10/10
breeder 2014 jún. 18. - 23:05:18 10/10
(16/17)
--Spoiler--

Igen, igen, pont ez adja a film pikantériáját, hogy mi nézõk mindent tudunk, de mégsem szólhatunk oda a hatóságoknak, hogy hé, figyeljetek már, nem a pap az elkövetõ! :))
Válasz
frenchbullie 2014 jún. 18. - 07:00:19
(15/17)
Üdv! Ez a kedvenc Hitchcock filmem.

Spoiler
Bár úgy indul a történet, hogy a nézõ számára világos, ki a gyilkos, mégis végig izgalmas és fordulatos krimi ez. Nagyon lehet drukkolni, hogy minden tisztázódjon a végére. A pap figurája szimpatikus, ráadásul még mai szemmel nézve is jóképû férfi.
Válasz
10/10
breeder 2014 jún. 17. - 12:07:56 10/10
(14/17)
Nagyon izgalmas a film! :)

--Spoiler--

Én már alig vártam, hogy kiderüljön, hogy nem a pap ölte meg az ügyvédet! :D

--Spoiler vége--

10/10
Válasz
10/10
lucikam 2012 okt. 20. - 20:37:28 10/10
(13/17)
Nagyon tetszett ez a film.
Válasz
drabál 2011 jan. 18. - 20:24:12 Előzmény oszi57
(12/17)
Nem egyszerû,hanem tudálékos.
Válasz
drabál 2011 jan. 18. - 20:22:43
(11/17)
"Remélem ugyanaz a szankció vár arra a papra, akinél a titok megtartása más életébe kerül vagy akárcsak veszélyezteti (mert hogy önmagával mit csinál, az az õ baja), mint bárki másra gondatlan veszélyeztetés/ foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésbõl elkövetett emberölés miatt."

Ez egy nagy hülyeség.Hallottál már arról,hogy pl az ügyvéd sem adhatja ki a védencétõl megtudott és az üógyfelére terhelõ információt.Nos a pap sem élhet vissza senki bizalmával ez az erkölcsi része a dolognak,a másik meg a vallási:hogy õ akkor nem az igazságszolgáltatás eszköze hanem az Isten közvetítõje.
Válasz
10/10
szabinagypal 2011 jan. 03. - 00:00:02 10/10
(10/17)
Még egy adalék a történethez:

*** Spojler ***

Az eredeti Paul Anthelme (1851–1914) drámában a papot simán fölakasztják.

*** Spojler vége, fejtegetés kezdete ***

Vagyis, néhány ember annyira nem kíván mások bizalmával visszaélni, hogy még a saját életét is beáldozza.

Erre egyébként senki sem kötelezhetõ: ezt Logan atyának is magának kellett végiggondolnia; szerintem pont ez adja a film feszültségét (ellentétben maga a rendezõ önkritikus véleményével is).
Válasz
10/10
szabinagypal 2011 jan. 02. - 23:44:31 10/10
(9/17)
Kedves Bródy-fõnök! Ne lázadjon véred, elébb gyakorold a jóindulat értelmezéstanát, minden szöveg megérdemli. Nem kell rögtön szenvdõ milliókra gondolni, akiket egy egyszerû ki gyónásititok-elárulás megmenthetett volna, de a gonosz pap csak megvetõen félrefordította a fejét: nem az én asztalom.

A kérdés-felelkben, amelybõl idézel, a cél szentesíti az eszközt kérdéskörérõl van szó, és arra hozza e példát a válaszoló.

Én így fogalmaznám át, gondolnám tovább a válaszát:

"Ha esetleg valakinek az életét menthetné meg a pap a gyónásban rábízott adat segítségével, akkor egy ilyen helyzetben mindent meg kell tennie, minden követ meg kell mozgatnia, hogy segítsen, elhárítsa a bajt, megmentse az emberéletet. Természetesen eközben más életét nem sodorhatja veszélybe, nem követhet el súlyos bûnt, és a gyónási titkot sem adhatja ki, hiszen azt az õ õrzésére bízták. A veszélybe került emberéletért is felelõs lesz, így tehát jelentõs ötletességre és áldozatkészségre van szüksége e kelepce megoldásához."

Még az jut eszembe: milyen nagyívûen ördögi, gyilkosság elõtt titkunkat egy gyóntatópapra bízni. Egész életében attól fog szenvedni, hogy biztos megakadályozhatta volna.
Válasz
10/10
szabinagypal 2011 jan. 02. - 23:28:31 10/10 Előzmény szabadfuldokló
(8/17)
Bájos vagy, Szabadfuldokló. Sajnos, ha egy segítségre szoruló ember megkeres bennünket, Téged vagy engem, hogy szeretne enyhülést a szenvedésére, akkor vennünk kell magunknak a bátorságot, hogy segítsünk neki. Téged még senki sem keresett meg lelki vagy bármilyen bajával? Üres kézzel küldted el? E helyzet egyik alesete, amikor egy bûntudattól gyötört ember Isten és embertársai bocsánatát keresi az Egyház segítségével. A bûnökrõl természetesen nem ítél belátása szerint a pap, ahogy írod (Isten ítél majd, a megfelelõ alkalommal), és a másik ember szívébõl is csak annyit "fürkész", amennyit a másik e lelki segítõ helyzetben szükségesnek tart (a fürkészés helyett természetesen inkább a teher közös viselésérõl van szó). Ha valaki föltárja a szívét, és Te elhárítod Magadtól, szerintem inkább ez az istenkáromlás (ha föltesszük, hogy létezik Isten, ahogy Te is írod). A bûnös, mint tudod, nemcsak Istent sérti meg, hanem embertársait is. A bûnbocsánat szentségében semmi profán vagy nonszensz nincs, próbáld ki egyszer: megszenteli Isten és ember, ember és ember kapcsolatát is. A nehéz pillanatokban jól jön a segítség.
Válasz
szabadfuldokló 2011 jan. 01. - 23:50:22
(7/17)
Nem állhatom meg, hogy a vita kapcsán meg ne jegyezzem: nem az a sértõ, ha a gyónást körülvevõ dolgokat bíráljuk... Ha feltesszük, hogy létezik az az Isten, Akinek nevében gyóntatnak, akkor maga az a tény, hogy a halandó ember veszi magának a bátorságot, hogy fürkéssze egy másik, hozzá hasonló halandó szívét és belátása szerint ítéljen bûnökrõl - ez maga az istenkáromlás! Azon kívül, hogy lealacsonyító az emberre nézve, vérlázító módon profanizál egy valóban szent dolgot: az Isten és az ember kapcsolatát. Nem kell megvárni a gyónási titok olyan szélsõségesen destruktív következményét, mint egy gyilkosság eltitkolása, hogy az egésznek a nonszensz volta nyilvánvaló legyen.
Válasz
ABG 2010 nov. 09. - 22:31:54
(6/17)
A Kozák András féle szinkronnal megy! 5*
Válasz
oszi57 2010 nov. 09. - 21:09:37
(5/17)
Te nagyon egyszerû lélek vagy Brody! Ez a gondolkodásmód, ami a véleményedbõl tükrözõdik azokat juttatja eszembe, akik egy jó szaftos ebéd utáni kávézgatás közben kifejtik, hogy hogyan is kellene fogyókúrázni, és majd hogy lesz ez holnaptól (egészen az ebédig)! Érted az összefüggést?
Válasz
paulusz 2010 nov. 09. - 20:40:50
(4/17)
"Természetesen nem kéne itt vallási dolgokba belemenni (csak sárdobálás stb. lenne), de hát mégiscsak ez a film fõ témája."

Bizony, nem kellett volna, pláne nem agyatlanul...
Egy kis feketepont Hitchcocknak, de egy sokkal nagyobb a katolikus egyháznak - szegény rendezõ, szegény egyház, most aztán szépen kiosztottad õket (pláne az utóbbit). Persze, sokat tompít a dolgon, hogy te osztod a pontokat, mert a pontok színe is számít, de mégtöbbet az, hogy ki osztja a pontokat...
Válasz
99x 2010 nov. 08. - 14:44:44
(3/17)
Holnap vetítik is. Már alig várom, még nem láttam a mesternek ezt az alkotását.
Válasz
Coleman 2010 szept. 01. - 23:35:30
(2/17)
Akkor én felvilágosítalak, illetve nem én, hanem Hitchcock. A híres Truffaut interjúban természetesen errõl a filmrõl is sokat beszélnek, ott említi maga a Mester, hogy a filmbõl nagyon hiányzik az irónia illetve túl komoly az anyag (nagyjából azokat mondja el, mint az elsõ hozzászóló, aki - élek a gyanúperrel - szerintem szintén olvasta ezt a passzust, majd elõadta sajátjaként, de aztán ki tudja). A lényeg, hogy Hitchcock azért tartja elhibázottnak ezen filmjét, mert a közönség számára hiteltelen, nem átélhetõ a film fõproblémája, idézem: "...és a Meggyónomban tudjuk - legalábbis mi, katolikusok -, hogy egy pap semmi szín alatt nem árulhatja el, amit meggyóntak neki, a protestánsok, ateisták és agnosztikusok viszont úgy gondolkodnak, hogy "ilyen esetben nevetséges a hallgatás, és hogy ilyesmiért senki sem áldozza fel az életét."
A Mester hibásnak tartja a forgatókönyvet is, hiszen végig elképzelhetetlen, hogy Clift beszélni fog, mégis folyamatosan erre játszik: "Nyilván a forgatókönyv hibája, mert az elsõ perctõl fogva elképzelhetetlen, hogy beszéljen. Ha viszont az alapötlet elfogadhatatlan a nézõ számára, ez az egész filmet megkérdõjelezi." Milyen jól látja Sir Alfred, lásd a saját reakciód. A film egyébként jó, de valóban másodvonalbeli Hitchcock, Clift viszont lélegzetelállító alakítást nyújt.
Válasz
[: Azuroo andrew :] 2006 nov. 02. - 18:31:08
(1/17)

Paul Anthelme a „Két lelkiismeret” címû színmûvébõl George Tabori és William Archibald által írt forgatókönyvvel nem volt egyszerû dolga Hitchcock-nak - a kényes vallási motívumok miatt illetve hogy finoman szólva is híján volt a humornak…
Pedig a mester filmjeinek egyik fontos kelléke a suspens mellet éppen az irónia, a humor.

Bár a környezet illetve a helyszín(ek) jelentõsen eltérnek a 30-as évekbeli Hitch kémfilmektõl, az I Confess-ben is az ártatlanul megvádolt ember drámája a fõmotívum. Az õ helyzete, szenvedése és õrlõdése mellyel azonosulni tud a nézõ.
Spoiler: a gyilkosságot már a film legelején látjuk, azt is hogy ki a valódi tettes – a dramaturgia ebbõl építkezik, és csúcsosodik ki jellemzõen suspens jelenetekben a film további részében - a leginkább talán a reggelizõ asztali jelenetben.

Montgomery Clift játéka mindvégig igen hiteles, tökéletes választás volt az ártatlanul megvádolt Logan atya szerepére.

Egy átlagos thrillernél sokkal jobban kivitelezett film, ám Hitch esszencia tekintetében szvsz visszafogottabb „diétás” alkotás.

10 / 7,5
Válasz