A legtöbb könyvét én is rongyosra olvastam - azokat még nem, amelyeket az örökösei a halála után adtak ki, pedig azok sem rosszak, pl. a Búcsú és a Tarka rét.
Annyi emberség van az írásaiban - azt hiszem, Õ az egyedüli, akinek még a vadászatot is meg tudom bocsátani... :)

A Köd c. kötetében arra a novellára gondoltam, amikor a fiával az erdélyi havasokban vadásztak, a román kísérõjük "ursu"- val álmodott, és a jéghideg patakban az író is megfürdött, mivel nem akart leégni a vagány fia elõtt - nem beszélve az erdélyi menyecskérõl. :))
Meztelen motorozás viszont egyáltalán nem rémlik nekem - vagy csak most épp nem jut az eszembe a sztori. :S

Valló László írt Róla egy könyvet, a címe: Emlékké válok magam is... - Fekete István élete. 1986- ban adták ki, ajánlom, ha még nem ismernéd, talán könyvtárakban megtalálható.

Nahát, Én meg annak örülök, hogy ezek szerint van még rajongója "Mestörpistának"!!!!:)))

Ahogy mondtam, minden regényét, novelláskötetét többször is olvastam, így sokból még idézni is tudok!! (tudom, hogy nem vagyok normális!!) :D De tényleg imádom.
Én nem arra értettem, hogy nem volt túl boldog az élete, hogy vele voltak gondok, hanem konkrétan a szerelmi kapcsolatai nem alakultak valami fényesen...Szegény!!

A "Köd"-öt is olvastam, persze, hogy persze!! Nem tudom melyik viccesre gondolsz, mert azért egy kicsit összefolyik, hogy melyik novelláskötetében milyen történtek is vannak.

De azért lenne egy tippem (csak nem a meztelen motorozásra gondolsz az unokaöccsével Szent István napján????) :))))

Üdv..

Sofi, nagy örömmel olvastam a soraidat - csakúgy, mint Te, remekmûveknek tartom Fekete István írásait és nekem is meghatározó volt az életemben az, hogy megismerhettem a könyveit.
Azt hiszem, szinte valemennyit olvastam - néhány Róla írtat is.
Valóban, nem volt egy "könnyû" ember, és hibák nélkül való sem.
A Hajnal Badányban c. könyvét szintén szerettem, de nem annyira, mint Te, ebben a mûvében inkább az emberek a fõszereplõk, mintsem a természet és az állatvilág, mint a többiben.
Persze, minden történet, novella, ami a tollával írodott, egyaránt szólt az emberekrõl és az állatokról.
Nagyszerû és kivételes az életmûve.
Én is idõnként megkívánom, hogy újra olvassam egy - egy könyvét.
Azok a szavak, mondatok, ahogy a természetrõl ír...
Nagy lelke lehetett és mégis realista.
A Köd címû novellás kötetét olvastad?
Ha eddig még nem, azt se hagyd ki, kacagtató és csodálatos történeteket tartalmaz.
Úgy emlékszem, egyszer megkérdezték Tõle, hogy amit leírt (gyermekkori élményei pl.) pontosan úgy történtek- e meg, ahogy elmesélte azokat.
Nyilván nem az összes - volt a felelet - és nem is valamennyi Vele történt..., de nem ez a lényeg, akár Vele is megeshetett volna... Író volt, és a környezetébõl is merített, azután egyes szám elsõ személyben írta meg.
Csak ajánlani tudnám mindenkinek Fekete Istvánt, életkortól függetlenül.
... és hozzád hasonlóan, én sem értem, miért nem a legismertebb, legnépszerûbb íróink közé tartozik.
Tüskevár - az is inkább a televíziós sorozatból - a legtöbben csak azt ismerik, talán nem is olvasták a könyvet sem.
Most hirtelen csak ennyit... :)

Lássuk csak mikor is kezdõdött a szerelem??? Talán 5-ben, vagy 6-ban?? Az biztos, hogy akkor, amikor a Tüskevár volt a kötelezõ olvasmány. Akkori kamaszkori hangulatingadozásaim teljesen egyeztek Tutajoséval, és bár Õ fiú volt, számomra nem okozott gondot, hogy beleképzeljem magam a helyzetébe, és "ott tudjak lenni" a Zala folyónál, a nádasban, a csónakban vadkacsákat lesve, és a nádkunyhóban. Pont erre a történetre volt akkor szükségem és emlékszem csodálkoztam az osztálytársaim fanyalgásán, amikor õsszel számonkérték a nyári olvasmányt, és szinte alig alig tetszett bárkinek is, de az bizonyos, hogy annyira senkinek, mint nekem!! Mivel szerencsére olyan családba születtem, ahol a könyveknek és az olvasásnak nagy fontosságot tulajdonítanak, drága szüleim látva rajongásomat Fekete István iránt, elkezdték beszerezni a könyveit, hogy olvashassak, amennyit csak tudok!! De jó is volt!!!! A Tüskevár "második része" a Téli Berek!!!! Fantasztikus!!! Újra ugyanazok a szereplõk, de a történet már kicsit más, valahogy jobban belemélyed az emberi kapcsolatokba, talán azért érzem így, mert közben a hõsök jobban megismerik egymást, szorosabbá válik a kapcsolat!!?? Izgalmas, és ez is nagyon jó kis regény, télen a legjobb olvasni, amikor szakad a hó, és a hideg széltõl elkékül a szánk is. Bent a jó melegben, talpakat a cserépkályhára támasztva, akár egész éjjel. Kortalan mû, hülyeség az, hogy kamasz regény. Egyik sem az!! Aztán jöttek sorban az állatokról szóló könyvei: Kele, Vuk, Hú, Csí, mindegyik gyönyörû, és imádtam-imádom az emberi ábrázolásait is. Mert nem csak az állatokról szólnak ezek a könyvek, hanem az akkori emberekrõl is, nagyon jó korrajzokat találni mindegyikben.

És itt van talán a legkedvesebb(?): A Hajnal Badányban. Ezt a regényt 1-2 évente mindig elõveszem és újra elolvasom. Egyszerûen megnyugtat. Szeretnék ott lenni, ott élni!!!! Több példányban is megvan. Régi vastag papíros, újabb, színes borítós,stb. Ezt a könyvet is kötelezõ olvasmánnyá tenném!!! Nem hiszem el, hogy a mai gyerekeknek nem tetszene!! Ráadásul, ahogy az írót egyre jobban sikerült "megismernem" a mûvei által, biztos voltam benne, hogy a történetek, személyek, helyek, amikrõl ír, valahol léteznek, léteztek, ahogy a legtöbb írónál is így van, hogy az ihletet a legtöbbje a saját életébõl veszi. Szóval ezzel csak azt akarom mondani, hogy idén "megtaláltam" a badányi vízimalmot. Persze nem Badánynak, hanem Gadánynak hívják a községet, de a falusiak elmondták, hogy régen itt valóban volt egy vízimalom, de most már a romjai sincsenek meg. Lehet, hogy kicsit mániákusnak tûnök ezzel az irománnyal, de Fekete István az életem részévé vált a mûveivel, és ez így is marad!!!Szóval nem vagyok õrült (csak egy kicsit fanatikus:D )

Ja, a legfontosabbat elfelejtettem, aki valóban megakarja ismerni Õt, javaslom az életrajzi regényét elolvasni. A címe: "Ballagó idõ". Baromi jó, fantasztikus, ahogy a családjáról, a szülõfalujáról Göllérõl ír, rengeteg humorral fûszerezve, és mellette nem kevés megható történettel, amikor is belefeledkezve ennek a fantasztikus embernek a történetébe, nem egyszer könny csordul ki a szemünkbõl!! Egyébként igazából nem volt túlzottan és felhõtlenül boldog az élete, sajnos!! Amit egy-két novellájából ki is lehet szûrni, bár a legtöbb mûvében végtelen derûvel, mély érzésekkel, és nyugalmat sugározva ír. Ha valakit érdekel, jelenleg Göllében a szülõfalujában mûködik egy emlékház, ahol az író régi fotóit, leveleit is meg lehet nézni!! Nincs belépõ, a látogatók adományaiból tartják fenn a kócerájt.

Még oldalakat tudnék írni,felsorolni az összes mûvét,de nem teszem, hanem inkább azt "mondom", hogy aki még nem olvasott tõle egy-két könyvet, mindenképp pótolja be, sohasem késõ!! És biztosan tudom, hogy csakis jót fog kapni, sõt csodálkozni fog, hogy ez a fantasztikus író miért nincs jobban reklámozva, miért idegen, legtöbbször "vattacukor" regényeket nyomnak a könyvesboltokban, és mindenhol, amikor nekünk sokkal jobb is van!!!

Ennyi....

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_Istv%C3%A1n

Remélem látható lesz. Üdv: mulao