Ha a film egy kicsit pörgõsebb lenne, nem pont úgy viszonyulnánk a fõszereplõ melankóliájához, ahogy most, de akkor is jobb hangulata lenne az egésznek. Egyébként 7/10

Lassú tempója és svéd, dán, francia, s egyéb filmekbõl vett egyértelmû koppintás ellenére jó kis produkció született...
Az amõbák persze lesz@rozzák.. ;-)

Szerintem ritka sz@r film.Unalmas és vontatott.Ennyi.

Végre egy fa..a magyar film. Ilyen lehetne több.

Jó film, mindenképpen érdemes megnézni. Ha másért nem is, akkor azért, hogy rájöjjünk, nem csak gagyi magyar filmeket lehet csinálni.

Mennyit imátkoztam egy ilyen magyar filmért. Nah jó, nem imátkoztam, de szerettem volna ha végre a magyarok elvonatkoztatnak az ostoba romantikus vígjátékoktol és végre igazi filmet csinálnának. Az biztos hogy ez a film az a film, ami tényleg megválthatja a magyar filmgyártást. Rögötön az elején feltünt az ami a magyar filmekbõl nagyon hiányolok. Ez pedig a zene. Tényleg rendkívûl jó zenéket írtak a film alá, mely egyszerre szép és intenzív. A kép szerintem lehetett volna még árnyaltabb, de az esti felvételek nagyon szépek lettek. Külön tetszet az árnyékolással való játszás. Gigor Attila elképeztõ nyugodsággal és humorral fûszerezve tálalja elénk a filmét. Ehez képest egy percre sem volt (legalább is nekem) unamas a film, amit persze köszönhetünk a zseniális színészeknek. Amikor a filmet néztem nem tudtam elképzelni, hogy ezt magyarok játszák. (persze tudtam, csak meglepõdtem) Örültem, hogy végre nem a celebeket szerepeltették (Csányi Sándor, Fenyõ Miklós) és, hogy végre nem az eadhatóságra törekedtek hanem a minõségre. Sosem gondoltam volna, hogy egy magyar film az egyik kedvecem lesz, de így a végére, még jobban örülök neki. Zsenális film, zseniális színészekkel, szeniális...minden. Lehetne benne hibát keresni, de nem akarok. Tõlem 10/10

Sokan mondták, hogy ez egy jó film. De ezzel nem mondtak semmit, ez nem egy jó film, hanem ez az a film ami megválthatja azt a bizonyos "magyar filmet". Közönségbarát ÉS mély. Azt aki a színészi játékot szidja nézze továbbra is Csányit meg Fenyõt. Rezes Judit úgy alakítja a Nõt, hogy nem lehet nem beleszeretni, Anger Zsolt pedig egyszerûen lélegzetelállító. A történet elég jó lenne önmagában is, de ez nem tenné igazán jó filmmé a Nyomozót, ha valaki csak a történetet látja a filmben, annak nem ajánlom, hogy mondjuk elolvassa a Rózsa nevét. Gigor megtalálta az aduászt amivel nem lehet hibázni, krimibe ágyazott, moralizálás TÖKÉLETES és nem utolsósorban humoros kivitelezéssel. Nem hiszem, hogy láttam ennyire jó magyar filmet. Nincs óta, se leszámítva ezt meg azt, nincs semmi Nyomozó van.

Nem az a lezárás, amikor sminkeli a nõt? Én úgy emlékszem...Mert ha az, akkor az kimondottan aranyos poén.

Egy alapvetõen jó történet (sztori) rémesen földolgozva...
Rémes dialógusok, rémes színészi teljesítmények, élen a fõszereplõvel, aki lehet, hogy ezen kívül egészen kiváló és nagyszerû színész, de, hogy ez a szerep nem rá lett szabva, az is tuti... Idegesítõen mesterkélt volt, folyamatosan kilógott a szerepe alól, ami nem rá lett szabva, ill. rosszul tudta elhitetni velem, hogy az a figura, amit õ alakít, az nem is figura, hanem kvázi önmaga. Hiteltelen volt, nah, ez a lényeg, és nagyon megcsinált... Mûvi.
Ha a dialógusok gyengék, de jók a színészek és húz a sztori, egye fene, valahogy lecsúszik.
Ha a színészek rosszak/gyengék, de jók a dialógusok és megy a sztori, szintén lehet okés.
Viszont amikor gyenge a színészi játék és gyengék a dialógusok is, nincs az az isteni sztori, ami megmenekülhetne...
Ez a film 3/10 nálam maximum, a falat kapartam néha kínomban a fentebb említettek okán...

(Természetesen ez egy magánvélemény volt.)

huh.. hogyismondjam.. 18 éves fejemmel aki amerikai scifi, akció, meg vígjátékfilekhez van szokva.. egy icipicit fucsa beállítottsága volt a dolognak:DDD végülis nem volt egy rossz film, de valami értelmes lezárást fakíthattak volna neki nem csak annyit h jó megvan a 150 perc akkor itt elvágjuk a szalagot és jön a cast..:D mert nekem egy icipicit befejzetlen. .mint azok a magyar filmek is amiket msotanában láttam, pl kalandorok.. annak se volt befejezése..

Én mindkettõt láttam, szerintem egyedül a kelet/közép-európai kiábrándultság, a kórházi ellátás és a gyógyulás reménytelensége, és az ebbõl fakadó kétségbeesett elszántság a közös bennük. Érdemes megnézi a Csapdát, realista, illúziómentes film, így egy év után is eszembe jut, milyen erõs volt a lezárása.
Alább valaki a színészi játékot kritizálta. Csak annyit: gyerekként volt szerencsém látni a fõszereplõ Anger Zsoltot színházban, volt olyan színdarab, amit részben az õ alakítása miatt néztem meg többször - pedig egy gyerek figyelmét nem könnyû az elõadásra irányítani.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, nekem bejött A nyomozó humora. Alig várom, hogy elkészüljön kedvenc magyar közönségfilmünk, a Nándorfehérvár Hõsei:)

Én csak a sztoriját ismerem, de a Csapda csak egy évvel korábbi, majdnem egy idõben készültek. Inkább az lehet, hogy közös forrás ihlette õket.

még nem néztem meg, de a történet ismerõs valahonnan: a Csapda c. szerb filmbõl Aki látta mindkettõt, mit szól? nyúltak abból?

1. A "SZÍNÉSZI JÁTÉK" RITKA BOTRÁNYOS. Ilyen gyenge, antitalentum "színészeket" utoljára a Deltában láttam (tisztelet a pár kivételnek) - élen a fõszereplõvel... Vagy ennyire gyenge volt a költségvetés, vagy egyszerûen ilyen igénytelen a rendezõ/casting. Sanszos hogy utószinkronos, csak bénák hozzá vagy sietek (van pár hivatásos szinkronszínész is azért).

A színészi játék csak súlyosbítja a szintén ritka béna dialógusokat. Nem mondom van pár jobb, ötletes, de sok olyan szinten hiteltelen, hogy nem lehet komolyan venni a csak "erõltetett színészül" beszélõ karakterek szájából, akik csak nagy ritkán tudnak úgy kiejteni egy mondatott mint egy élõ ember.

A csúcs a gyps szintû fõszereplõ karaktere... aki olyan szinten hiteltelenül nyomi hogy jobb ízléssel Forrest Gumpot csinálnának belõle, nem pedig nyomozót akit illene értelmesen gondolkodó embernek ábrázolni. Ehelyett egy szike érzelmi fejlettségi szintjén álló "mozirobot", akin ha megnyomnak egy gombot megy randizni.

Pozitívum az ötletes szürreális jelenetek. Ezért nem 1-es. Egyébként a végére a történet teljesen rossz.

Krimi-szeretõk megnézhetik.

JÓ volt!
Nem csalódtam.

Annak ellenere, hogy a rendezo szimpatikusnak tunt az interjuk kapcsan es a filmet is rengetegen eltettek, meg kell, hogy mondjam: ez egy tipikus magyar film. Nem volt jo. A "szineszi" jatek eszmeletlen gyenge volt, ugy tunt, mint ha az osszes karakter valami mentalis betegsegben szenvedne. Magaval az alaptortenettel is az a baj, hogy nincs benne eleg ero, ami ott tartana a nezot a mozivaszon elott. Az ugynevezett poenok nekem pedig egyaltalan nem jottek le, vegig fapofaval neztem a filmet.

Sajnalom, de ez nem volt az az egetrengeto alkotas, mint aminek mindenki beallitotta. A velemenyemert pedig nyugodtan lehet utalni.

Végül is lehetne taglalni ezernyi példával, de legjobban szerintem ezt maga Gigor Attila támasztja alá egyik vele készült interjúban:
http://www.magyar.film.hu/object.720e6a32-85c3-49cc-88dc-dca9f360ffeb.ivy

De a több, más beszélgetésben is említi, hogy a mûfaj számára csak egy támpont volt, egy eszköz arra, hogy megmutassa Malkáv Tibor személyiségének aspektusait, felszínre hozza emberi kapcsolatainak sivárságát, a férfi passzivitását. Egy film noir antihõsének szerepébe ez a passzív, sodródó, hallgatag, korlátolt tudású hõs abszolút belefér. Testvére iránti hirtelen fellobbant érzelmei vezérlik, gyors döntéseket hoz, és még brutális is: mint egy igazi Hammet- vagy Chandler-regény fõhõse. Ám ez csak a cukormáz, igazából a film Malkáv Tibor drámáját taglalja.
Gigor emellett azt is bevallotta, hogy Malkáv az õ "szócsöve", kellett neki egy karakter, egy film, akivel/amivel kitombolhatja magát.
De ott van a sajátos képi világ, szerkesztésbeli megoldások (éles vágás a képzelet és a valóság képei között, szürreális jelenetek - pl. a rákkal való beszélgetés), melyek kiemelik az egyszerû mûfaji kategóriából.

Az kétségtelen, hogy mûködhet jól mûfaji filmként is, ezt korrigálom mindenképp, mert izgalmas, magával ragadó a bûnügyi "máz", de ez mindvégig csak egy eszköz marad, s úgy gondolom, a kissé hirtelen összerántott "megoldás" is ezt erõsíti.
Már megint Gigorral jövök, de õ azt is nyilatkozta, hogy mindenkinek meg akart felelni e filmjével: a filmszemlének és a közönségnek is, ami azért tényleg sikerült, mert a film egyszerre tud mély, szerzõi-lírai és szórakoztató lenni.

De sajnos A nyomozótól nem lesz magyar bûnügyi-reneszánsz a populáris filmben... Pedig a sok szar vígjáték mellett azért én igazán örülnék valami komolyabb szórakoztató alkotásnak. Nem igaz, hogy a pénzhiány + magyar hagyományok ennyire elijesztik az esetleges próbálkozásokat. A hatásvadász díszleteket, CGI-t, stb. kreativitással, leleményes operatõri munkával, fordulatos forgatókönyvvel lehet pótolni, a hagyományok pedig azért vannak, hogy tisztelve megtörjék õket :D.

Miért is ne lehetne ez mûfajfilm? Szerintem belefér.

Szerintem nagyon jó film, nekem legalábbis nagyon bejött.
A színészi alakítások jók, a történet is tetszett.

Én ma néztem meg, és ez egy újabb löketet adott arra, hogy ismét ösztönözve legyek a mai magyar film figyelésére. Kb. 2-3 éve "adtam fel", s mondtam azt, hogy én lesz*rom a magyar (populáris) filmet. Jön 1-2 jobbfajta szerzõi alkotás, de a tömegfilmben csak a számomra borzasztó vígjátékok dõlnek fõleg, vagy olyan drámák, amik bizonyos propagandisztikus társadalmi-politikai nézetet közvetítenek - szerencsétlenségükre pont olyat, ami az enyéimmel ellenkezik és saját egészségem megõrzése érdekében inkább kerülöm az ilyeneket.
A nyomozó viszont pozitív csalódás volt! Egyfelõl megmutatta, hogy lehet izgalmas krimi(szerûséget - mert azért szerintem ez nem mûfaji film még mindig)t csinálni Magyarországon, másfelõl pedig ez is hasonlóan egyedi és elõremutató film, mint annak idején a Kontroll volt. Legalábbis számomra. Bár sajnos ez is csak egy "anomália" eddig, mert kétlem, hogy a "biztos bevételt" feladnák egyesek, és ilyen filmeket támogatnának inkább. Pedig ilyesmiket kellene, mert A nyomozóban van ötlet, élet, és érzésem szerint azért szabad mindenféle politikai-társadalmi baromságtól, sokkal inkább általánosságban beszél (még a helyszín sincs megnevezve, úgy emlékszem), illetve arra reflektál, amit õ maga is csinál: a hiányra.
Legalábbis nekem ezek a mozis élmények a filmben nagyon reflexívek és önreflexívnek tûntek. SPOILER: Ugyan elég vicces a Nándorfehérvári... történelmi-akciófilm, de azért elgondolkodtató is, hogy igazából épkézláb mûfaji filmünk nem nagyon van. Ugyanolyan fiktív az is a magyar tömegfilmben, mint e film, vagyis a krimi.
S az is kemény, mikor a csaj odamondja neki a pénztárnál: "Menjenek inkább színházba, a filmmûvészet le van pukkanva", vagy valami ilyesmi. SPOILER

Ugyanakkor a film kiválóan mûködik szerintem krimiként úgy, mint drámaként, s a poénok is nagyon ütnek.
Megfelelõen fenn van tartva a feszültség végig a filmben, a fordulatok szerintem váratlanok, bár kicsit azért össze volt kuszálva az egész, s inkább emiatt volt kevésbé sejthetõ, hogy mi fog történni. De szerintem nagyon szépen csavarták a sztorit, a figyelmem kellõképp fenn volt tartva.
Emellett pedig nagyon átjöttek a humoros jelenetek, momentumok és nem voltak erõltetettek, izzadtságszagúak.
Technikailag is nagyon rendben volt, nekem tetszett ez a "szabad függõbeszédes" elbeszélésmód. SPOILER Gondolok itt konkrétan arra, hogy nem volt jelezve valamilyen vágási fogással, hogy most ezt csak képzeli Malkáv Tibor, hanem éles vágással a képzelet követte a valóságot és fordítva.SPOILER
Lehetett volna ez zavaró, ha a mûfaj komolyan van véve, és itt a rendezõ egy konkrét célt tûz ki, mégpedig azt, hogy õ egy szórakoztató, klasszikus krimit fog csinálni. Azonban ez közel sem a megszokott mûfaj, amit már a felállás is elõrevetít, s emiatt érezhetõ, hogy a rendezõnek nem volt célja a mûfaji sémák közé szorítkozás. Ezek csak kellékként használta, de nem hagyta uralkodni õket a filmen. Ezért is inkább szerzõi film ez, mint mûfaji. Leginkább én Godard és Truffaut "film noir"-jaihoz tudnám hasonlítani A nyomozót. Egy játszadozás ez a krimi mûfajával.

A szereplõk is nagyon tetszettek! Külön örültem neki, hogy végre nem médiasztárokból áll a gárda, hanem kevésbé ismert színészekbõl. Anger Zsolt karaktere látszólag nem nehéz, de azért ezt a szenvtelenséget, érzelemmentességet, már-már robotszerûséget is tudni kell vászonra vinni és megtartani. Másik kedvencem nekem a "Küklopsz" volt, irtó jól játszott, még akkor is, ha karaktere a tipikus amcsi filmekbõl ismert "becsületes polgárt megrontó" szerepét játszotta.

Nagyon jó volt, s elég szomorú, hogy rajtam kívül csak 1 ember ült a moziban. Jó-jó, régen volt már a premierje, de egy ilyen film akkor is több nézõt érdemelne.
S ez visszahozta a kedvem a magyar filmekhez, úgyhogy mostantól jobban figyelni fogom hazánk alkotásait is.

10/10 nálam.