Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: A hét nyolcadik napja

Spoiler
Aval 2008 aug. 22. - 19:52:35
(9/29)
A Le a fejjelt én sajnos moziban láttam.
Beültünk, hogy majd egy jót röhögünk, és ehhez képest...
Az eslõ 20 perc után még vártam, hogy na....
Csak lesz itt végre poén is...
A második 20 perc után már csak túlélni akartam.

Hogy lehetett olyan szart csinálni??? Sosem fogom megérteni.
Válasz
Aval 2008 aug. 22. - 19:48:25
(8/29)
Jó, legyen neked igazad, nem kívánok vitatkozni. Nekem nagyon tetszett a film, neked meg nagyon nem.
Sajnálom, hogy neked csak a szempár és a táskák rángatózása jutott, szerencsére ezzel ellentétben nekem egy élmény.

Ennyi.
Válasz
perry 2008 aug. 22. - 19:38:51
(7/29)
Amúgy meg szeretsz kritizálni.:)
Válasz
Humpy 2008 aug. 22. - 07:18:27
(6/29)
Ritkán nézek már magyar filmeket, most megtettem. Érdekelt mit mond Elek Judit. Nem tudott elejétõl a végéig lekötni, de figyelemre méltó alkotás.
Egy dolgot emelnék ki. A lengyel színésznõ kiváló volt, a nézése, mimikája sokat kifejezõ, magával ragadó. (Nem kéne annyi magyar ripacskodó színészt nézni, esetleg.) Magyar hangja Hernádi Judit volt. Fantasztikus, igazi telitalálat. Kár, h nem mindenkinek jött ez át, a rendezõ nagyon eltalálta.
Ha valaki ebbõl arra következtet, h szeretem HJ-ot nagyot téved. Pont aznap adták a 'Le a fejjel!' c. förmedvényt HJ-tal és másokkal. Aki vevõ az ott bemutatot ripacskodásra, (HJ volt talán a legrosszabb) annak kár komoly filmeket nézni. Mellesleg a Tímár féle rendezés, meg az általa megrendelt(!) forgatókönyv nem is tesz lehetõvé mást, mint tömény ripacskodást. Szóval 100X inkább Elek Judit.
Válasz
Aval 2008 aug. 21. - 23:18:32
(5/29)
Nem kellenek mindig a nagy érzelmek. Nem kellenek a mindent elsöprõ képkockák. Nem mindig kell a nagy csinnadratta, a hangözön.
Néha kell egy csendes fil, ami ahelyett, hogy igazából felkavarna, "csak" elgondolkodtat.

Én ma is ezen a filmen gondolkodtam, és már ezért érdemes volt megnézni. Nekem nagyon tetszett. A maga szomorú valóságában. Mert indulatokat ébresztett bennem, hogy hogy lehetnek ilyenek az embrek egymással.... ?

Mondjuk ennek lehet az az oka, hogy pont a minap beszélgettünk az ismerõsökkel arról, hogy Mo-on miért van annyi hajléktalan, mint sehol máshol. Hogy nem igaz az, hogy ennyi embert magára hagy a családja, a vére. Ez a film errõl szólt.

A beletörõdés miértjét én sem értettem, és azzal is egyetértek, hogy a fenének kell állandóan magyar filmbe külföldi fõszereplõ... Annyi jó színészünk van...

De ez nem von le sokat a film értékébõl, nálam ötbõl így is ötös!!!
Válasz
perry 2008 aug. 20. - 23:21:26
(4/29)
Bizonyára te érzed támadásnak vagy úgy, hogy védelemre szorul.
Valamint nagyon sajnálom, hogy nem sikerült értelmezned a mondatot.
A rendezõnõre gondoltam és nem mskozlovra.
Valamint köszönöm , hogy rávilágítottál a hiteltelen és a hihetetlen közti etimológiai
különbségre, nem nekem nem hihetetlen , hogy neki hiteltelen.
Azért talán vehetted volna azt a bátorságot, hogy
megnézed a filmet.
Értelmesen elfogadtam mskozlov véleményét, az meg az én gondom,hogy a moizról más véleményen vagyok.
Végül pedig ha zavar a hsz.-m a szereplõk filmbeli leírása akkor elnézésedet kérem, hogy feleslegesen fárasztottalak.
Válasz
oncogito 2008 aug. 20. - 22:28:26
(3/29)
Én viszont sosem értettem, ha van egy kissé kiemelkedõbb magyar film, akkor szinte biztos, hogy a fõszereplõ nem magyar.
Miért?
Miért baj az, ha esetleg egy-két magyar szinész befutottabb, neadj' Isten sztár lenne...?
Válasz
perry 2008 aug. 20. - 17:37:00 Előzmény mskozlov
(2/29)
Tudod van az úgy , hogy ebben az országban szerencsére van olyan ember aki érzékeny szociálisan mások életére.
Abban lehet igazságod, hogy ez hihetetlen, mert amit írsz az is az emberi önzésrõl szól.
Humorosan : én,én,én meg az Irén.
Komolyan a film elsõ sorban a kiszolgáltatottságról szól, és ezen túl pedig az
emberi sorsok és viszonyok mai kuszaságáról.
Ezek arca minden korban más és más.
'80 évek végén azt hittük, hogy itt minden más lesz, vágyainknak csak a Kánaán szabhat határt.
Majd nagyon hamar rá kellett ébrednünk, hogy csak az élet dimenziói változtak az emberek ugyan azok maradtak.
A film igazi vívmánya, hogy mind ezt a tragikomédia eszközeivel mutatja be.
Mindenki érezheti azt, hogy a fõhõssel történt tragikus dolgok vele is elõfordulhatnak, de hetven körül ezek a csapások nagyvonalúan kezelhetõek, egyfajta rálátással a bennünket körülvevõ világ lényegére.
Hannát, akinek figurájában van egy kicsi Psota Irénbõl, Maja Komorowska, az egyik legnagyobb lengyel színésznõ alakítja.
Csak a teljesség nélkül néhány név. Bodrogi Gyula alakítja a Hannával együtt dolgozó zongoristát, Ernõt, aki emellett egy bárban is fellép. Hegedûs D. Géza bártulajdonosként jelenik meg, aki egyben Hanna régi barátja, Csákányi Eszter Ernõ feleségeként és a bár ruhatárosaként látható Elek Judit rendezésében. A filmben többek közt feltûnik még Pogány Judit, Zsótér Sándor, Ónodi Eszter is. A képeket Berger László rögzítette, aki itthon fõként televíziós munkákat végez.
A film a "csendes" magyar filmek körébe tartozik. Nincsenek benne nagy drámák és extrém
történések. Arról mesél, milyen az élet idõsen ebben az új évszázadban, néha torokszorítóan
néha pedig csendes mosolyra ingerlõen.
Az önfeláldozás pedig Elek Judit sajátja is, hiszen miután mindenkit kifizetett magának már nem maradt pénz.
Ezek az emberi magatartások lehetnek a példák arra, hogy néha álljunk meg és nézzünk körül és lássuk meg mások szenvedésit, ha pedig erõn és lehetõségünk van rá segítsünk.
Válasz
mskozlov 2007 nov. 25. - 15:44:26
(1/29)
Nekem nem tetszett. Egyszerûen hiteltelen hogy a 30 éve luxusban élõ néni elsõ(na jó) második dolga a hajléktalanrészleg a keletinél és az idegsebésszel való kapcsolat. Egyszerûen nem hiszem el a filmet.
Válasz