Éppen 40 évvel ezelőtt mutatták be a Gyulai Várszínházban, Harag György emlékezetes rendezésében Székely János Caligula helytartója című drámáját. Az 1970–80-as években Székely János volt a legtöbbet játszott kortárs szerző Gyulán, 5 darabja is színre került. Ezért idén június 26–27-én kétnapos programsorozattal ünnepelnek.
A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház az elkövetkező években arra vállalkozik, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak az utóbbi években kicsit háttérbe szorult életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne egy-egy fontos drámájának bemutatásával felhívja a figyelmet. Idén Székely Jánosra, jövőre Weöres Sándorra, majd Németh Lászlóra, Illyés Gyulára, Márai Sándorra, Sütő Andrásra... Előbb Gyulán, majd Budapesten, de akár egy vidéki, vagy a határainkon túli nagyvárosban is.
Székely János a Gyulai Várszínház igazgatójának, Elek Tibornak is szívügye lehet, hiszen a doktori disszertációját az író életművéről készítette, ami monográfiaként két kiadást is megért (2001-ben és 2011-ben). Most előadóként szerepel majd a tudományos konferencián és a kerekasztal-beszélgetésben, de ő a szerkesztő-dramaturgja a Székely János verseiből összeállított Én és a világ című előadói estnek is. A költői verseit Henn János mondja a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze, az előadás rendezője pedig Gáspárik Attila.
Szász János
Javában zajlanak már a Nemzeti Színházban a Caligula helytartója című előadás próbái, a szereposztás parádés: Trill Zsolt, Horváth Lajos Ottó, Bodrogi Gyula Szarvas József. Az előadás rendezője az a Szász János lesz, aki 40 évvel ezelőtt Harag György mellett kellékesként működött közre, aki 20 évvel ezelőtt rendezett először Gyulán (Baál), s aki nemrég ünnepelte a 60. születésnapját.
