Tíz évvel az legendás első évad után a True Detective negyedik szezonja ismét hozza azt a nívót, ami miatt annak idején népszerű lett a sorozat. Ez nem csak az emlékezetes karakterekben, a markáns közegben és a érdekfeszítő bűnügyben mutatkozik meg, hanem abban is, hogy a negyedik évad telis-tele van rejtett utalásokkal mind az első szezonra, mind pedig egyéb kultikus filmekre és könyvekre. Ezekből szedtük most össze az első négy rész alapján a legérdekesebbeket.

A Sárga Király – 1. rész

A True Detective első évadjának motívumrendszerében központi szerepet játszott Robert W. Chambers novellagyűjteménye, A Sárga Király. Mivel a negyedik évad több ponton is csatlakozik az elsőhöz (hogy pontosan mennyire, azt még nem tudjuk, mivel cikkünk írásakor az első négy rész jött ki), így természetesen Chambers műve is megjelenik benne, nem is akárhogy. Az első rész egy idézettel kezdődik:

„Mert nem tudjuk, milyen bestiákat álmodik az éj, amikor az órák oly hosszúra nyúlnak, hogy isten sincs ébren.”

A mondatot egy bizonyos Hildred Castaigne-nek tulajdonítja az inzert, aki nem más, mint A Holdvarázsló című novella megbízhatatlan narrátora. Az elbeszélés A Sárga Királyban olvasható, és Castaigne egy téveszmés figura, aki azt hiszi magáról, hogy egy csillagokból származó királyi dinasztia leszármazottja. Ráadásul ő az, aki a gyűjtemény címében szereplő A Sárga Király című művet olvassa. A neki tulajdonított idézet amúgy nincs benne Chambers novellájában, ezt az évad alkotója, Issa López találta ki.

A Tsalal Sarkvidéki Kutatóállomás – 1. rész

A negyedik évad központi rejtélye, hogy mi történt a Tsalal tudósaival. A kutatóbázis neve Jules Verne A jégszfinx című regényében szerepel, ami hasonlóan zord tájakon játszódik, mint a sorozat. A történetben Tsalal egy különös, túlvilági sziget, amiről úgy tudni, hogy az ott élő, vad törzsek megtámadják a fehér felfedezőket. Ám mikor Verne hősei megérkeznek, sem embereket, sem a furcsa növényzetet nem találják, amiről a legendák szólnak. Arra a következtetésre jutnak, hogy Tsalalt egy földrengés pusztította el, de

az őslakosok még a természeti katasztrófa előtt meghaltak.

Nem véletlen a párhuzam, hiszen a True Detective negyedik évadjában a Tsalal Sarkvidéki Kutatóállomás tudósai még azelőtt meghaltak, hogy megfagytak volna. 

A dolog – 1. rész

Még egy jelentős, sarkvidéki vonatkozás: John Carpenter 1982-es horrorfilmje talán az egyik leghíresebb fagyos horror. Az Antarktiszon játszódó történet egy kutatóbázis dolgozóiról szól, akiket egy alakváltó, idegen entitás terrorizál. Issa López a kedvencei közt emlegette a filmet, így logikus volt, hogy valahogy belecsempészi majd a True Detective-be is, és valljuk be, ez a legegyértelműbb utalás a listánkon: mikor Liz Danvers (Jodie Foster) az elhagyott kutatóállomáson vizsgálja a hátrahagyott nyomokat, elmegy egy polc előtt, ami tele van DVD-vel, és bizony a legláthatóbb helyen, borítóval kifelé ott virít A dolog.

A spirál – 2. rész

Ez a legegyértelműbb kapcsolat a True Detective első és negyedik évadja közt, ugyanis egy spirál alakú ábra többször is feltűnik az új évadban: az egyik áldozat homlokán, a másik mellkasán, a korábbi hátán és egy lakókocsiban is (sőt korábban Danvers is spirálba rendezte a bizonyítékokat maga körül). Az ábra pont olyan, mint az, ami az első évadban az egyik áldozat, Dora Lange hátán látható. Ez a szimbólum kapcsolódik a már említett A Sárga Királyhoz, és emiatt lát Rust Cohle (Matthew McConaughey) később mindenütt spirált.

A bárányok hallgatnak – 2. rész

Nyilván, ha ennyi filmes utalás van a sorozatban, tuti előkerül A bárányok hallgatnak is, Jodie Foster talán legnépszerűbb filmje. De a széria rafináltabb annál, hogy csak úgy az arcunkba tolja az utalást: Danvers egy helyütt arról beszél, hogy az összefagyott hullákat egy nagyobb, több erőforrással rendelkező városba kellene vinni. Ekkor hangzik el tőle, hogy (muszáj angolul idéznem, hogy nyilvánvaló legyen az egyezés):

„We should send this thing back to Anchorage”,

vagyis „Vissza kéne küldeni ezt a valamit Anchorage-ba”. Ez minden bizonnyal A bárányok hallgatnak egyik jelenetére utal, amikor Hannibal Lecter (Anthony Hopkins) találkozik a szenátor asszonnyal, és a nő azt mondja:

„Take this thing back to Baltimore!”,

vagyis „Vigyék vissza ezt a valamit Baltimore-ba!”

A Gyatlov-rejtély – 2. rész

A kutatóállomás tudósainak halála kísértetiesen emlékeztet egy valós esetre: az 1959-es Gyatlov-rejtélyre, amelyben egy kilenc fős turistacsoport tagjainak holtteste hasonló állapotban volt, mint a filmbeli tudósoké. Az Igor Gyatlov által vezetett csoport tagjait a ma már Gyatlov-hágónak nevezett helyen találták meg az Urál északi részén: állítólag többeknek hiányozott a szeme (mint a sorozatban) és az egyiküknek a nyelve is (ez is ismerős lehet, jusson eszedbe a kutatóbázison talált nyelv). Volt, akin alig volt ruha: ez is közös pont a sorozattal, amiben minden áldozat pucér. A vizsgálat először arra jutott, hogy valamilyen természeti erő okozta a halálukat, majd mikor 2019-ben újra elővették az ügyet, azt mondták, hogy egy lavina elől menekültek, és hipotermiában haltak meg. De persze népszerű az az elmélet is, ami UFO-tevékenységet feltételez.

kritikánk a 4. évadról

Miért éppen Alaszka? – Újra itt a True Detective

Sajátos hangulatával és ezúttal alaszkai helyszínnel, továbbá Jodie Foster főszereplésével január 15-én megérkezett a népszerű bűnügyi antológiaszéria legújabb, negyedik évada. Kritika az első részről.

Tovább

A keresztapa – 3. rész

Többször is felbukkan a narancs a sorozatban: az egyik legemlékezetesebb, mikor Evangeline Navarro (Kali Reis) elhajít egyet a jégen a sötét semmibe, aztán az visszagurul hozzá. De azelőtt is kigurul egy narancs az ágy alól, mielőtt Julia (Aka Niviâna) öngyilkos lesz. A narancs tehát valami

baljós előjel,

ezt a motívumot pedig A keresztapából kölcsönözte a széria. Legendás az a jelenet, mikor Don Corleone (Marlon Brando) egy zacskó narancsot vásárol az ellene elkövetett merénylet előtt, és a halálakor is fontos szerepet játszik a gyümölcs.

Az ördögűző – 3. rész

Hátborzongató, horrorisztikus jelentekből sincs hiány a True Detective új évadjában. Az egyik ilyen, amikor a súlyosan sérült tudós, Anders Lund felegyenesedik a kórházi ágyon, és mint akit épp megszállt valami, azt mondja Navarrónak:

„Édesanyád üdvözöl. Vár rád.”,

majd visszazuhan a párnára. Ez William Friedkin klasszikusából, az 1973-as Az ördögűzőből lehet ismerős, amiben a megszállt kislány, Regan (Linda Blair) hasonlóképpen ül az ágyban, és a pap édesanyjával gúnyolódik.

Virginia Woolf – 4. rész

A negyedik rész tragikus eseménye Navarro húgának, Juliának az öngyilkossága, ami több ponton is utal Virginia Woolfra. Mindketten úgy végeztek magukkal, hogy besétáltak a vízbe, ami aztán elnyelte őket. Juliát A világítótorony nevű intézetbe veszik fel, mielőtt öngyilkos lesz: ez a címe Woolf egyik leghíresebb könyvének is. Végül pedig, mikor Navarro megtudja, hogy meghalt a húga és Eddie Qavvik (Joel D. Montgrand) házában köt ki, a férfi épp Edward Albee Nem félünk a farkastól című művét olvassa, aminek eredeti címe: Who's Afraid of Virginia Woolf? (Julia öngyilkossága amúgy a tudósokra is utal, hiszen ők is levetették a ruháikat, mielőtt meghaltak.)

(via Vanity Fair, Esquire, GQ)