Egy kis történelem

Ole Kirk Christiansen dán asztalosmester 1932-ben alapította meg vállalkozását, ami azóta is családi cég. Kis fajátékokat kezdett gyártani, és két évvel később vette fel a LEGO nevet, ami a Leg Godt vagyis: Jót Játszani szavakból állt össze. Csak 15 évvel az indulás után készültek el az első műanyag játékok. A cél az volt, hogy olyan építőkockát hozzanak létre, amelyekkel könnyű építeni, de viszonylag nehezen esik szét az elkészült mű. Ennek érdekében kerültek a kis építő elemek tetejére a jellegzetes bütykök, miközben az építőkockák alja lyukas volt. Ezzel az eljárással a legkisebbek is könnyen össze tudták nyomni az elemeket: épp annyira, hogy maguktól ne essenek szét, viszont könnyedén szét lehessen őket szedni.

Egy kis emberség!

A LEGO híres emberkéje a Minifigure csak 1975-ben született meg, és először 1978-ben lépett le a gyártósorról Dániában, de nem úgy nézett ki, mint ma: eredetileg nem volt arca, nem volt keze, és nem lehetett megkülönböztetni őket a nemük szerint. Azóta is töretlen a sikere, annyit kellett gyártani belőle, hogy 2006-ra már több mint négymilliárd darab volt belőle a világ és a gyerekszobák legkülönbözőbb pontjain, és ha a mai tempóban készülnek tovább ezek a figurák (közel 143 millió db évente), akkor 2019-re a földön több Minifigure lesz, mint ember.

Csak pontosan és szépen!

Annak ellenére, hogy az első LEGO építő kockákat már ötvenhét évvel ezelőtt kézbe vehették a gyerekek, ezek a darabok még mindig pontosan illeszkednek a ma gyártott társaikkal. Az egyes elemeket ugyanis rendkívül nagy, két ezredmilliméteres pontossággal gyártják, így egymillióból átlagosan csupán 18 építőelem kerül le valamilyen hibával a gyártósorról, amiket szégyenkezve azonnal megsemmisítenek. Külön érdekesség, hogy nem csak ezek a darabok illeszthetők egymáshoz, hanem azok is, amiket LEGO DUPLO néven hoznak forgalomba – pedig ezek a kockák arányaiban kétszer nagyobbak.

Egy kis hazai

A világszerte népszerű játék jelentős része – a DUPLO pedig szinte 100 százalékban – Nyíregyházán készül. A világon mindössze öt üzemben termel a Lego, a magyarországi mellett Dániában, Csehországban, Mexikóban és Kínában. A 2014-ben átadott, mintegy 2500 fős nyíregyházi gyárban naponta 60 millió fröccsöntött kocka és egyéb építőelem készül. Ennek a mintegy 18-20 kamionnyi készterméknek a zömét a Prága melletti logisztikai központba szállítják, majd innen osztják szét az értékesítési csatornákon a különböző országok piacaira - olvasható.

A LEGO ellenségei!

Amióta a LEGO olyan elképesztően sikeres, mindig számos kihívással kellett szembenéznie. Voltak és most is vannak koppintók, főleg az ázsiai piacokon, akik olcsóbb, de rosszabb minőségű fröccsöntött kis kockákkal jelentek meg, akik ellen a cég főleg jogi úton küzdött. Aztán jöttek a videójátékok, amik valóban vittek el vásárlókat, és a LEGO komoly riválisnak tartja őket, lásd a Minecraftot, és elsősorban ezért kezdett el digitális és más tartalmakat is előállítani, és részben ennek köszönhető a Lego-filmek megszületése is. És ott van persze a 3D nyomtatás, ami elvileg valóban lehetővé tenné, hogy otthon olcsón magunknak gyártsunk Lego-kockákat, sőt, saját, egyedi tervezésű kiegészítőket készítsünk. Csakhogy a mostani printerek nagy része még nem elég kifinomult ahhoz, hogy ugyanazt a minőséget produkálja, mint a gyárak, ráadásul képtelenek azt a csillogó, sima felületet visszaadni, amit megszoktunk – de ez csak a mai nyomtatókra igaz.

Jó, de mik azok a téglafilmek?

Még jóval azelőtt, hogy a Warner Brosnál valakinek eszébe jutott, hogy milyen sok pénzt lehetne keresni egy olyan egészestés animációs filmmel, aminek Lego minifigurák a hősei, a rajongók maguknak csináltak a kis figurákból különböző hosszúságú és minőségű filmeket, amiket brickfilmnek, azaz téglafilmnek neveztek. A LEGO eleinte nem örült ennek, sokszor perre mentek az alkotókkal, nem örültek, hogy a kreatív irányítás kikerül a kezük közül, ráadásul sok ilyen munka vegyes technikát használt, a Lego kockák mellé más tárgyak is kerültek, ám a cég végül belátta, hogy mindez nekik reklám, sőt, elkezdték gyártani a saját kisfilmjeiket. A Lego nagyjátékfilmeket a téglafilmek rendületlen népszerűsége ihlette – szerte a világon ma is fesztiválokat tartanak az ilyen munkákból, ilyen a Brickworld Filmfesztivál Chicagóban, a portugál Cine Brick és a német Steinerei Fesztivál.   

Milyen LEGO van a Lego-filmekben?  

A Lego-filmek, kezdve az első A Lego kalanddal (2014), arra törekednek, hogy a klasszikus kockákat a lehető legélethűbb módon mutassák meg, így sokan azt hiszik, stop motion technikával készülnek. Pedig digitálisan hozzák össze a látványt, amihez viszont létező kockák, elemek és kiegészítők képeit használják, és még arra is figyelnek, hogy azok ne úgy nézzenek ki, mintha most jöttek volna le a gyártószalagról. Minden figura és díszlet saját történettel bír, így a külsejüket is ehhez igazították, ha kell, koptatták a felületet, apró hajszálrepedéseket, karcolásokat helyeztek el rajtuk. Jó példa erre Benny, a 80-as évekbeli örökké vidám űrhajós, akinek repedt a sisakja, kopott az egyenruhája és azon az embléma. A figurához járt egy kis felnőtt humor, a drogos szlengben a Benny a benzedrint jelöli, és ezért pörög a srác folyton!   

Mesterépítők léteznek!

Az első Lego-filmben fontos szerepet játszottak a Mesterépítők, a minifigurák elitje, általában szuperhősk vagy varázslók, akikhez aztán a főhős, az optimista építőmunkás, Emmet is csatlakozott. Csakhogy ez a titulus valóban létezik a meséken kívül is, elsősorban azok viselik, akik új készleteket terveznek, illetve azok, akik Lego óriásszobrokat építenek fel. A dániai Billundban van egy titkos, földalatti, tűzálló páncélterem, a LEGO Memory Lane. Itt a valaha elkészült LEGO szettek mindegyikéből őriznek egyet-egyet, szóval a mesterépítők munkáját nagyon is megbecsülik. 1979 és 1981 között néhány szerencsés és régóta a cégnél dolgozó LEGO alkalmazott kapott arany LEGO kockát, a munkájuk elismeréseként. Ezeknek a mai értéke nagyjából $15.000, és időnként fel-fel bukkannak egy-egy árverésen.

Hoz a konyhára!

Megéri Lego-filmeket készíteni, igaz, nem is olcsó mulatság. A nagyjából 100 millió dollárból készült A Lego kaland (2014) Észak-Amerikában $257.8 milliót hozott, míg a nemzetközi piacon további $210.3 milliót, vagyis összesen $469.1 milliót. Az összes költséget levonva, amiben persze a masszív marketing is benne, a film $229 milliós tiszta hasznot hozott, és olyan népszerű lett, hogy több boltból is elfogytak a Lego termékek. A következő film, a Lego Batman - A film (2017) világszerte $312 milliót hozott, igaz, „csak” 80 millió dollárból készült, az ezt követő A Lego Ninjago film (2017) viszont tényleg lemaradt, összesen $123 milliót bevételt produkált a 70 millió dolláros gyártási költségvetés mellett. A becslések szerint A Lego kaland 2 gyengébben nyitott, mint azt várták, a becsült 50 millió dollár helyett csak 31 milliót hozott a nyitóhétvégén, de pánikra semmi ok, hiszen fut még a mozikban, jó kritikákat kapott és a nézők is szerették!