Ritkaság az olyan háborús témájú film, amelynek nem kiszámítható minden jelenete, nem túl brutális vagy éppen nem úszik a nyáltól. Féltem, hogy a Testvérek is csupán rág még párat egy már így is agyonrágott csonton. Meglepődtem.
Amikor megtudtam, hogy itt van még egy amerikai háborús témájú film, már húztam is a számat. Nem vagyok én kíváncsi egy újabb 'Amerika a világ közepe, nekik mindent szabad, vesszen minden ország, amely ellenszegül' típusú filmre. És biztosra vettem az érzelmileg túlfűtött már-már giccses, romantikus vonalat is, bonyolítva (a címből következtethető) testvér szállal. Persze egy igen kiszámítható, csöpögős, amolyan igazi amerikai hepienddel a végén. Ehhez képest kellemesen csalódtam. Természetesen megvolt a romantikus vonal, de szerencsére nem vitték túlzásba, túl nyálas részekkel nem terhelték a nézők gyomrát.
A film ráadásul inkább háborúellenes, mintsem buzdító. Az afganisztáni jelenetek nagyon igényesre, és elég drámaira sikeredtek, bár néhány közhely azért nem maradhatott ki.(A gép lezuhan, a főszereplő természetesen túléli, és még túszul is ejtik.) Tobey Maguire viszont meglepően jól játszotta az egyre jobban megborult elméjű katonát. Ha már a szereplőknél tartunk, jól megválasztották őket a film készítői. Natalie Portman és Jake Gyllenhaal is jól teljesített, Bailee Madison ( az Isabelle nevű kislány a filmben) pedig egyenesen zseniálisat alakított.
A film közben azért sokszor úgy éreztem, elég kiszámítható, mi fog történni, de az esetek nagy részében nem lett igazam. A befejezés is korrektre sikerült, semmi giccs, semmi nevetségesen egyértelmű fordulat.
Összességében ajánlom a filmet, a mozijegy árát mindenképpen megéri.
8/10 pont
