[img id=521299 instance=1 align=left img]Mi az a Halloween?

Mindenszentek és a Halottak Napja még sehol sem volt, amikor már létezett egy ősi kelta pogány ünnep, amely a druidákhoz kötődött. A hagyomány szerint október 31-én éjjel a halottak átvándorolnak az árnyékvilágba és bizony ilyenkor okozhatnak némi kellemetlenséget az élőknek. 

Ez az éj a szellemek, a kísértetek és a boszorkányok éjszakája és a kelta népek számára az új év, a tél és a sötétség kezdetét is jelentette. Az emberek ilyenkor a szellemeknek étel- és állatáldozatot mutattak be, hogy megkönnyítsék vándorútjukat. 

Az ősi kelta ünnep akkor vált közismertté, amikor a Római Birodalom elfoglalta a Brit-szigetet. A kelta kultúra elemei ekkor kezdtek elterjedni egész Európában. A Halloween elnevezés a nyugati germán óangol nyelvből származik és a szent ember (hallow) illetve az este (evening) régies ötvözete, valahogy így: All-Hallows-Even. Végül ennek a kifejezésnek egy skót verziója került a köztudatba, így alakult ki a Hallowe’en. Vagyis nemcsak a Trainspotting és a Scotch, de a Halloween is a skótok találmánya. Legalábbis etimológiai szempontból.

Mindenszentek és Halottak Napja

[img id=521309 instance=1 align=right img]A kelta eredetű pogány ünnep azonban olyan élénken élt a népek emlékezetében és rítusaiban, hogy a kereszténység nem tehetett mást, beolvasztotta. Lényegében ennek a pogány ünnepnek a mintájára hozta létre a Mindenszenteket és a Halottak Napját. 

Hiszen tudjuk: amit nem tudsz elűzni, azt fogadd be, és tedd sajátoddá. Nagy művekből lopni nem szégyen. A Mindenszentek tehát ma keresztény ünnep, az üdvözült lelkek évfordulója, amelyet a katolikus keresztény vallási közösség minden évben november elsején ünnepel. Az ünnep először a 8. században, II. Gergely pápa idején jelent meg. A Halottak Napját november másodikán ünneplik a tisztítótűzben állomásozó halottak üdvéért.

Ki az a vigyorgó és világító tökfej?

[img id=521295 instance=1 align=left img]Hogy miért éppen a tök lett a Halloween jelképe, arra pedig egy ír legenda a magyarázat, amelyben egy Jack O’ Lantern nevezetű részeges kovács összebalhézik az ördöggel. 

Halála után sem a pokolba, sem a mennyországba nem kerülhet, ezért végül kap egy izzó parazsat az ördögtől, amelyet egy takarmányrépába tesz, hogy örök időkig ott világítson nyugtalan lelke és keresse az igaz fényességet.

De hogyan kerül a töklámpa Amerikába?

Nyilván hajón az óceánon át. De még a Titanic előtt. A töklámpás legendáját a tömegesen kivándorló írek vitték Amerikába. Ott pedig, mint tudjuk, az új lakók sok-sok Európában korábban ismeretlen, őshonos növényt találtak. Ilyen volt a paradicsom és a paprika és bizony a tökünk is amerikai zöldség. Jack O’ Lantern legendás tüze így került a kivájt tökbe egész Észak-Amerikában.

A tökös éjszaka hamar népszerű ünneppé vált. Mivel a kelta rítus szerint a gonosz lelkek ilyenkor meglátogatnak minket, ezért valamilyen édességgel kell megkínálni őket, hogy visszatérjenek méltó lakóhelyükre. Ebből keletkezett a „Trick or treat!” nevezetű szokás, melynek során a gyerekek végiglátogatják a környéket és „Cukrot vagy csínyt!” felkiáltással kopogtatnak be minden házba. Legtöbbször persze édességet kapnak.

[img id=521302 instance=1 align=right img]A trendi buli megítélése azonban az utóbbi években módosult kissé a szülők tudatában, mivel ezen az éjszakán sajnos egyre több gyermek tűnt el vagy halt meg – persze nem feltétlenül a horrorfilmekből ismert holtak áskálódása, hanem inkább a felfokozott hangulatból adódó különféle balesetek és bűnesetek vagy egyéb szerencsétlenségek miatt. 

Ma már sokkal óvatosabban engedik el csemetéjüket a felnőttek éjszakára.

A Halloween Amerikában hosszú ideig helyi ünnepnek számított, ám a globalizálódó kultúra elvitte a hírét a nagyvilágba. Amerikai televízió-műsorok és hollywoodi filmek alapján ismertük meg mi is, és szép lassan egyre több embert meghódított Európában. Nálunk az ezredforduló környékén lett igazán felkapott, ma pedig amerikai mintára számtalan szórakoztató programot szerveznek országszerte a menő töklámpás ünnepére.

Sokan ugyanakkor nem igazán örülnek a Halloween térhódításának, hiszen szerintük elhomályosítja a keresztény Mindenszenteket. A fiatalok körében mégis rendkívül népszerű buli lett, amelyre a kereskedelem is azonnal reagált: a Halloween kellékeinek piaca már hazánkban is hatalmas üzlet.

A tököt is megehetjük?

[img id=521303 instance=1 align=left img]Naná, de nem tökfőzelékként. Ez a tök ugyanis nem nyári, hanem téli tök. 

A nyári spárgatökből készül a főzelék, ebből pedig a sütőben egy príma ínyencfalat. 

Persze, a sütőtöknek is rengeteg fajtája létezik. Nálunk a tizenhatodik században terjedt el tömegesen a mezőgazdaságban és három fő fajtáját különböztetjük meg: a nagydobosit, a kiszomborit és a banántököt. 

A tök nagyon egészséges étel, jelentős – a spárgatöknél is nagyobb – tápértékkel. 

Temérdek vitamin és ásványi anyag található benne, káliumtartalma révén vérnyomáscsökkentő és vízhajtó hatású. De számos más betegséghez is kiváló gyógyírnek bizonyul, az asztmától és az érrendszeri problémáktól kezdve a daganatos és gyulladásos betegségekig.

Együnk sok tököt, de milyen formában?

Általában sütve szokták fogyasztani, noha többféle elkészítési módját is ismerjük. Lehet csinálni belőle krémlevest, sajttal töltött tököt, töklekvárt, tökmuffint és tökkenyeret. A tökmag pedig szintén nagy népszerűségnek örvend, egyrészt finom, másrészt nagyon egészséges, a tökmagolajról nem is beszélve.

Ha a Halloweent nem is ünnepeljük meg, a sütőtök igazán a fogunkra való étel, amely az ősz és a tél egyik elengedhetetlen finomsága.