Nem szokás minden idők legjobb életrajzi filmjei közt emlegetni a Nagy Sándorról készült Oliver Stone-filmet, sőt még a rendező saját filmjeinek toplistáján sincs ott az élbolyban. A masszív 155 millió dolláros költségvetése ellenére csak 167 milliós bevételt hozott, így nyugodtan lehet bukásnak nevezni, és még a kritika sem lelkesedett érte.

A Rotten Tomatoes-on a film jelenleg 16%-on áll, a kritikai konszenzus szerint pedig "a majdnem háromórás játékideje ellenére is nehézkes, túlbeszélt és érzelmileg távolságtartó életrajzi film nem képes megvilágítani Alexander életét." Sok kritikus arra panaszkodott, hogy Stone drámai akciófilm helyett gyakorlatilag történelmi dokumentumfilmet készített. Roger Ebert, a Chicago Sun-Times legendás kritikusa így fogalmazott: "Azért üdvözöljük a csatajeleneteket, a pompát és a látványos körítést, mert úgy legalább egy időre megszabadulunk Ptolemaiosz történész végtelen narrációjától", míg Todd McCarthy a Varietyben azt írta, hogy a Nagy Sándor „tiszteletre méltó kudarc, egy intelligens és ambiciózus film, amelyből hiányzik a drámai érzék és az érzelmi bevonódás.”

Mások a kiszőkített Colin Farrelt tartották rossz választásnak a címszerepre, és az anyját alakító Angelina Jolie castingjával sem voltak kibékülve, tekintve, hogy a színésznő alig egy évvel idősebb a filmbéli fiánál.

A filmet végül hat kategóriában jelölték Arany Málna-díjra – legrosszabb film, legrosszabb színész (Colin Farrell), legrosszabb színésznő (Angelina Jolie), legrosszabb rendező (Oliver Stone), legrosszabb férfi mellékszereplő (Val Kilmer) és legrosszabb forgatókönyv –, igaz, végül egyiket sem kapta meg.

Miért ajánljuk akkor mégis a filmet? Egyrészt azért, mert aki ismeri Oliver Stone munkásságát, és annak tudatában ül le a tévé elé, hogy a rendező számára az ismeretterjesztés fontosabb, mint a nagyotmondás, az kevésbé fog csalódni.

Másrészt azért, mert minden hiba ellenére a rendezőnek sikerült valami hihetetlenül látványos dolgot összehoznia. A csúcspont Alexander talán leghíresebb fegyverténye, a monumentális gaugamélai csata hihetetlenül látványos bemutatása, itt a mélyen a perzsa birodalomba behatoló macedón sereg gyalogsága éppen csak kitart a túlerőben lévő perzsákkal szemben.

Harci kocsik, lovasság és az ellenséges gyalogság zúdul rájuk, de a kitűnően kiképzett harcosok állják a sarat, miközben Alexander egy zseniális taktikai lépéssel a lovasságát a meggyengült ellenséges derékhadon keletkező résen át egyenesen a perzsa nagykirály, Dareiosz ellen indul meg. Stone nem a szokásos két tömeg megindul egymás ellen kezdetű megoldásban gondolkodott, hanem jól követhetően, világosan mutatja meg azt, hogyan valósul meg Alexander terve.

További érdekességek a filmről:

• Oliver Stone író-rendező az Oxfordi Egyetem professzora, Robin Lane Fox által írt Nagy  Sándor-életrajzot használta sorvezetőnek. Hiába szolgált azonban történelmi tanácsadóként Fox professzor, a stáblistára nem került fel a neve. A tanácsaiért cserébe azonban a valaha filmre vitt egyik legnagyobb lovassági rohamban ő is szerepet kapott mint makedón lovassági tiszt.
• A film majdnem elkerülte a görögországi mozikat. Görög jogászok egy csoportja megpróbálta betiltani azzal az indokkal, hogy Oliver Stone becsmérli Nagy Sándort azzal, hogy célozgat a biszexualitására. Végül mégis eljutott a produkció a görög moziba, és az első helyen nyitott.
• Ha a mozikban nem is robbantott kasszát a film, nagyon komoly DVD-eladásokat produkált a 2005-ös rendezői verziója. Ezen felbuzdulva Oliver készített még egy változatot Alexander Revisited: The Final Unrated Cut (2007) címmel, amelyben az összes leforgatott 3 és félórányi anyagot felhasználta. Ebből a 214 perces verzióból közel egymillió DVD és Blu-ray kelt el csak az USA-ban. Stone 2014-ben bemutatott egy negyedik változatot is, mert úgy érezte, hogy The Final Cut túl zsúfolt lett. Az Alexander: The Ultimate Cut című 206 perces filmet 2013 júliusában, a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be, ahol Stone megesküdött, hogy több változat már nem lesz.

via: IMDb / Wikipedia