Számtalan magyar film érinti az ötvenhatos forradalom témáját, de a bukása utáni időket és a kádárizmus kezdetét ez idáig igen kevesen tárgyalták részletesen. "A temetetlen halott" rendezője, Mészáros Márta ezt az időszakot s nem 56-ot választotta az első Nagy Imréről készült játékfilm elsődleges témájául. Az ötvenhatos miniszterelnök életének azt a szakaszát tárja elénk, melyről eddig a legkevesebbet tudhattunk, utolsó éveit eleveníti fel a jugoszláv nagykövetségtől a snagovi fogságon és a tárgyaláson át a kivégzésig. A film hosszának közel háromnegyedét a börtönben töltött tizennégy hónap, a kihallgatások, és a per teszi ki. A forradalmat s Nagy Imre politikai irányelveit (így az ország semlegességére, a szovjetek kivonulására, a többpártrendszer létrehozására, a Varsói Szerződésből való kilépésre vonatkozó terveit) az alkotók csupán néhány percben, vázlatosan idézik meg.

Mészáros Márta és Pataki Éva négy éven át dolgozott a forgatókönyvön. Ez idő alatt korábban feltáratlan dokumentumforrásokat, szemtanúkat, dokumentum felvételeket kutattak fel, hogy megpróbálják rekonstruálni azt a közel két évet (1956 november 4. - 1958 június 16.), mely a forradalom bukása és Nagy Imre kivégzése között eltelt. "A temetetlen halott" létrejöttében nagy szerepe volt annak is, hogy a rendezőnő annak idején személyesen is találkozhatott vele és ismerte családját, lánya és unokái véleményezték is a filmet. Emellett a kutatómunkában sok segítséget nyújtott Rainer M. János, történész, akinek 1999-ben jelent meg második könyve Nagy Imréről.

Az alkotók szerint még négy évvel ezelőtt sem volt minden Nagy Imre dokumentum teljesen hozzáférhető. Végül olyan forrásokhoz jutottak hozzá, mint az eredeti börtönjegyzőkönyvek, Nagy Imre snagovi fogsága alatt írt önéletrajzi írásai, levelei, cikkei s olyan orosz archív anyagokat tanulmányoztak, melyek szerint az oroszok nem akarták minden áron Nagy Imre halálát, csak a kemény büntetést, s a kivégzés leginkább Kádár döntése volt.

Néhány hónappal az ítélet végrehajtása után a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala kiadott egy úgynevezett "Fehér könyv"-et "Nagy Imre és bűntársai ellenforradalmi összeesküvése" címmel, de ez nem tartalmazta a per teljes jegyzőkönyvét, csak egy propaganda célból készült válogatás volt. A pert filmre vették ugyan annak idején, de Kádár 1963-ban az egészet megsemmisíttette. Egy-két perc maradt meg csupán, amit egy propagandafilmhez kívántak felhasználni, de végül az sem került bemutatásra. Nagy Imrét "nyilvánosan" először Mészáros Márta egy filmjében, a "Napló szerelmeimnek"-ben lehetett látni, ami akkor, '87-ben még cenzúrázandónak minősült.

A forgatókönyvben a kihallgatás és a per részleteit megidéző szövegeket nagyrészt már az eredeti jegyzőkönyvekből szerkesztették, melyekhez az alkotók három évvel ezelőtt jutottak hozzá. "Ezekből kiderül, Nagy Imre a tárgyalás során politikusként elvekről kezdett el beszélni, s nem volt hajlandó elfogadni, hogy bűnözőként kezelik. A dokumentumokból kiolvasható, hogy sokként érték az események, s hosszú hónapok alatt kellett újra felépítenie önmagát, hogy aztán felülkerekedjék kihallgatóin" - nyilatkozza a rendezőnő állandó társszerzője, Pataki Éva.

A filmben láthatunk korabeli híradókat és más filmdokumentumokat is, többek között Kádár 1957 május elsejei, a Hősök terén nagy tömeg előtt elmondott beszédének eddig nem látott részleteit, a Fekete Doboz munkatársainak kevéssé ismert képsorait, s Ember Judit Nagy Imre exhumálásáról készített felvételeit. Dokumentumfilmek képsoraiban Mészáros Kádár maszkszerű arcának rezdüléseit követi nyilvánosan celebrált hazugságai közben. A rendezőnő szerint még nem jött el az ideje annak, hogy Kádár alakját színésszel játszassa el, s amellett el kellett döntenie azt is, kiről akar filmet készíteni, Nagy Imréről vagy kettejük kapcsolatáról. "Sorsuk olyan, mint egy shakespeare-i királydráma." - nyilatkozta a 168 órának.

Az alkotók felkerestek hajdani szemtanúkat is, például a snagovi házban felügyelő asszonyt. Megtudták, hogy a Nagy Imre börtönorvosa később öngyilkos lett, egy őr az események hatására szívrohamban meghalt, míg Vida Ferenc, a hajdani bíró eltökélt maradt, és a rendszerváltást követően egy interjúban azt vallotta, hogy szerinte helyesen cselekedett.

Ahogyan a 73 éves rendezőnő legtöbb munkája, "A temetetlen halott" is női filmként indult. Nagy Imre történetét eredetileg lánya, Nagy Erzsébet visszaemlékezései szőtték volna át, de végül ez a történetszál nagyrészt kikerült a moziváltozatból. Mészáros első férfi főhősét élettársa, a lengyel Jan Nowicki formálja meg, aki 1976-tól a rendezőnő szinte minden filmjében feltűnik s eddig több mint húsz magyar filmen szerepelt.
"Nem érdekelt a politikai háttér, nem érdekelt a miniszterelnök drámája. Ami engem érdekelt az az ember és a család drámája volt." - nyilatkozza Nowicki a Filmhunak s elmondta, hogy Nagy Imre karakterét elsősorban külsejéből kiindulva építette fel, például közel húsz kilót hízott, majd adott le a forgatás idején. (Kár hogy az alkotók ezzel nem elégedtek meg s a hatás fokozása végett arc- és hasprotézisekhez is folyamodtak. Nowicki alakítása természetesebb lett volna ezek nélkül, hiszen a lengyel színész kiválasztása sem elsősorban fizikai hasonlóságon alapult.)

Nowicki a börtöncella végtelen, nyomasztó perceinek kitöltésére s annak érdekében, hogy elkerülje a patetikus vagy modoros viselkedést, sok játékosságot visz a figurába. Szalma, föld és csótány, napfény és vizelet szinte minden eszköze egy háromszor hatlépésnyi cellában. (A jeleneteket egy hónapon át forgatták a váci börtönben.) Sikerül elkerülnie, hogy a figura túlzottan idealizált legyen, de néha túlpörgetett színielőadásba csúszik, amiből a kevesebb talán több lett volna.

A főbb szereplők közül érdemes még megemlíteni Nagy vallatótisztjét, egy rendkívül izgalmas lengyel színészt, Jan Fryczet, a Nagy Imre feleségét megformáló Moór Marianna meglepően visszafogott karakterjátékát, Cserhalmi György börtönorvos figuráját vagy a Nagy-per bíráját alakító Mácsai Pált. A filmet Jancsó Nyika fényképezte. A közel két órás mozifilmen kívül egy 139 perces rendezői változat is készül, amely DVD-n és a televízióban is bemutatásra kerül.