Két teljesen különböző hangvételű Pinter-darab: az egyik a kínról, a másik a kéjről szól. Az Utolsó pohár brutális, csaknem szadista történet. Valahol a világban egy katonai diktatúra áldozatszedési mechanizmusának könyörtelen pillanatai tárulnak föl. A kínzó és az áldozatok sorsdrámája a fenyegetően és sokkolóan ismerős erőszakkal szembesít. A szerető történetében a látszólag kacér játék azt a kérdést veti fel: hogyan tegyük izgalmasabbá eseménytelen házaséletünket? És ez valójában egy mélylélektani kérdéssé válik: ki lehet-e törni a törvénytelen kéj csapdájából? Pinter ritmusos, rövid párbeszédei alatt feszülnek titkaink.
A(z) Veszprémi Petőfi Színház előadása
Hozzászólások