Hirajama Tokióban dolgozik, munkája során mosdókat takarít. A férfi láthatóan elégedett egyszerű, harmonikus egyhangúságban telő életével, és örömet lel az élet apró csodáiban. Szabadidejét a zene és a könyvek iránti szenvedélyének szenteli, emellett rajong a fákért is, amelyeket féltve gondoz és állandóan fényképez is. Váratlan találkozások sorozatán keresztül fokozatosan egyre több minden derül ki a múltjából. Wim Wenders alkotása a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be, ahol főszereplőjének, Jakuso Kódzsinak ítélték a legjobb színésznek járó elismerést. A film az ökumenikus zsűri díját is megnyerte.
A két magányos ember, Ansa és Holappa véletlenül találkoznak a helsinki éjszakában, és megpróbálják megtalálni életük első, utolsó és egyetlen szerelmét. Az abszurd északi humor nagymestere, a Cannes-ban és Berlinben többször díjazott Aki Kaurismäki (A remény másik oldala, Leningrad Cowboys menni Amerika) a Hulló levelek (Kuolleet lehdet / Fallen Leaves) című dráma-vígjátékkal tér vissza. Kaurismäki Bresson, Ozu és Chaplin előtt tiszteleg új filmjével, és azokról a dolgokról mesél benne, amelyek egy szebb jövő felé vezethetik az emberiséget: a szeretetről, a szolidaritásról, a reményről, illetve a másik ember és a természet iránti tiszteletről. A Helsinkiben forgatott szelíd tragikomédiát a Les feuilles mortes („Halott levelek”) című dal ihlette. A dalt „finn tangó” verzióban is feldolgozták. A finn tangó Kaurismäki filmjeinek gyakori eleme. A film Kaurismäki proletártrilógiájához (Árnyak a paradicsomban, Ariel és A gyufagyári lány) kapcsolódik. Ez a rendező ötödik filmje a cannes-i hivatalos versenyben a Gomolygó felhők (1996), A múlt nélküli ember (2002, nagydíj), a Külvárosi fények (2006) és a Kikötői történet (2011) után.
John Sweet főtörzsőrmester (Milo Ventimiglia) és Abell őrmester (Luke Hemsworth) az amerikai hadsereg legjobb kimenekítői, s hozzájuk csatlakozik a légierő újonc tisztje, Kinney (Liam Hemsworth), hogy megmentsék fogságba esett helyi ügynöküket a Fülöp-szigetek dzsungeléből. A bevetés azonban balul sül el, és onnantól kezdve 48 óra áll a drónpilóta, Eddie “Kaszás” Grimm (Russell Crowe) rendelkezésére, hogy levezényelje a mentőakciót. Ő lesz Kinney szeme és egyetlen esélye a túlélésre; a helyzet kész pokollá változik, de bárhogy is alakulnak az események, az ellenség földjén senkit sem maradhat hátra.
A távoli jövőben, a bolygóközi királyságok korában játszódó történetben két nagyhatalmú uralkodóház harcol az Arrakis bolygó feletti hatalomért, mert az ismert univerzumban egyedül az itteni végtelen sivatagban bányászható az a fűszer, amely lehetővé teszi a csillagközi utazást. A Harkonnenek ura kiirtatta az Atreides családot. De Paul Atreides herceg (Timothée Chalamet) megmenekült: a pusztaságban bujkál egy titokzatos, nomád nép, a fremenek között, ahol megismerkedik egy lánnyal, Csanival (Zendaya). Az a sorsa, hogy bosszút álljon a családjáért, háborúba vezesse a hozzá hű seregeket. Döntenie kell, hogy élete nagy szerelmét választja-e, vagy beteljesíti a végzetét. Az univerzum sorsa múlik azon, hogy mit határoz: és végül olyan útra lép, amely megváltoztathatja azt a szörnyű jövőt, amelyet egyedül ő lát előre.
A róka a filmet rendező Adrian Goiginger dédapjának igaz története, aki motoros hírvivőként szolgált az osztrák hadseregben. A II. világháború idején a zárkózott fiatal fiú mellé egy különös társat rendel a sors: egy elárvult rókakölyköt talál az erdőben, aki hűséges társául szegődik, és akit, ha kell, az élete árán is megvéd. Különleges barátságuk a fiatal férfit a múltjával való szembenézés felé vezeti.
A közeli jövőben a polgárháború által feldúlt Egyesült Államokban fotóriporterek kísérelnek meg átvágni veszélyekkel teli terepen.
Egy Mahito nevű fiatal fiú, aki az édesanyja után vágyakozik, egy olyan világba merészkedik, amelyen élők és holtak osztoznak. Ott a halál véget ér, és az élet új kezdetet talál. Félig önéletrajzi ihletésű fantasy az életről, a halálról és az alkotásról, tisztelgés a barátság előtt.
Vincent átlagos volt mindaddig, amíg nem akart mindenki az életére törni. Úgy tűnik egyik napról a másikra közutálat tárgya lett, és aligha van olyan ember a környezetében, akiből nem vált ki ellenséges érzelmeket puszta jelenlétével. Miután két munkatársa minden ok nélkül megtámadja, Vincentet hazaküldik a munkahelyéről. De a férfi az irodán kívül sincs biztonságban, szinte mindenki az életére tör, aki szembe jön vele az utcán. Nyugodt életre aligha számíthat, ráadásul az őt érintő események egyre erőszakosabbá válnak, így menekülni kényszerül. Stéphan Castang sötét humorral és őrülten sokkoló pillanatokkal tarkított, idegőrlő thrillere kirántja a szőnyeget a főszereplője (Karim Leklou) – és a közönség – alól.
Gimnazisták, több száz budapesti kamasz érkezik Gecsőpusztára, nyári építőtáborba. Megtörténik a tábor elfoglalása, belső rendszerének megszervezése, vezetők, felelősök választása - csak a munka hiányzik, közbejött okok miatt. Ezt a felügyelő tanárok elvből nem hozzák a fiúk tudomására, hanem hogy fenntartsák a tábor rendjét, egyfajta tartalom nélküli, mechanikus rendszer felesleges célkitűzéseit erőltetik rájuk. A diákok megneszelik az igazságot, és miután megbizonyosodnak a tétlenségről, megkezdődik a belső rend felbomlása, és dacos szembenállás alakul ki tanárok és diákok között.
Az északi országokban úgy tartják, hogy a szauna több kikapcsolódásnál: az önmagunkkal való szembenézést segíti. Anna Hints rendezőnő lenyűgöző operatőri munkával elkészített filmje egy összetartó női közösség szemszögéből tárja fel a tradicionális észt szaunázás legintimebb pillanatait. Az erdőben felállított izzasztókamrában összegyűlő nők teljesen kitárulkozva beszélnek a legféltettebb titkaikról, vágyaikról, traumatikus emlékeikről, miközben a szemünk láttára mosódnak el a test és lélek határai. A hipnotikus erejű dokumentumfilm a Sundance Filmfesztiválon mutatkozott be 2023-ban, ahol elnyerte a World Cinema szekció legjobb rendezésnek járó díját.
Bruno Salvati élete vakvágányra került. Filmjei sosem arattak nagy sikert, producere pedig nem vág új projektekbe. Anna, a felesége, akitől nemrég vált el, máris új párra talált. Gyermekei, Adele és Tito számára Bruno nem tud olyan támogató és megbízható apa lenni, amilyen lenni szeretne. Egy napon Bruno megtudja, hogy a leukémia egyik változatában szenved. Azonnal rábízza magát egy hozzáértő és alapos hematológusra, aki végigkíséri a gyógyulás felé vezető rögös úton. Az első feladat megfelelő őssejtdonort találni: néhány sikertelen kísérletet követően Brunón úrrá lesz a félelem. Mi lesz vele? Miután édesapja, Umberto felfedi előtte egy múltbéli titkát, mindenkiben felcsillan a remény szikrája.
Nuri Bilge Ceylan legújabb, Elszáradt füvekről című, festői szépségű filmjében a kiábrándult Samet (Deniz Celiloglu) isten háta mögötti falucskában tanít Kelet-Anatóliában, Törökország kurdok lakta részén. Abban reménykedik, hogy egyszer majd a ranglétrán feljebb jut, és Isztambulban kap állást. A férfi egyhangú élete a vonzó tanárnő (Merve Dizdar az alakításáért a legjobb színésznőnek járó díjat nyerte Cannes-ban) megjelenésével, és az iskolában kirobbanó botránnyal fenekestül felfordul. Diákjaik a hatalmukkal való visszaéléssel vádolják meg őket. Az Elszáradt füvekről Ceylantól megszokott módon az emberi lélek legmélyére ás, miközben sokakat foglalkoztató kérdésekhez nyúl rendkívül érzékenyen. Nuri Bilge Ceylan a kortárs európai mozi egyik legjelentősebb alkotója. A török rendezőóriás filmjei rendszeresen a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon debütálnak, ahol sorra nyerik a díjakat – például kiérdemelte a Zsűri Nagydíját (Messze, 2003, Once Upon a Time in Anatolia, 2011), a legjobb rendezés díját (Három majom, 2008), a FIPRESCI-díjat, valamint egyenesen a fesztivál legrangosabb díját, az Arany Pálmát (Téli álom, 2014).
Nyár van Budapesten. A gimnazista Ábelnek az érettségire kellene készülni, de épp most ébredt rá, hogy szerelmes legjobb barátjába, Jankába. Janka jó tanuló, a vizsga miatt nem kell izgulnia, viszont ő is reménytelenül szerelmes, csak éppen a történelemtanárukba, Jakabba. Jakabnak családja van, pedagógusként próbál túlélni Magyarországon, és korábban már összetűzésbe került Ábel konzervatív apjával. A két részre szakadt társadalom feszültségei felszínre törnek, amikor Ábel történelemérettségije országos botrányba torkollik, ő pedig valahol a két oldal között áll, mindennek a kellős közepén, és még mindig szerelmes.
Yorgos Lanthimos új filmje elképesztő történet Bella Baxter fantasztikus fejlődéséről. A fiatal nőt a zseniális elméjű és szokatlan módszereket alkalmazó tudós, Dr. Godwin Baxter hozza vissza az életbe. A férfi védelmét élvezve, Bella vágyik a tudásra. Szomjazza a világ dolgait, így elszökik Duncan Wedderburnnel, a dörzsölt és züllött ügyvéddel, s ketten együtt kontinenseken átívelő, szélsebes kalandra indulnak. Korának előítéleteitől szabadon, Bella roppant iramban fejlődik, hogy szándékának eleget téve kiálljon az egyenlőség és szabadság mellett.
Molly Manning Walker rögtön első filmjével a 76. Cannes-i Filmfesztivál Un Certain Regard szekciójának fődíját nyerte el, teljesen megérdemelten: a How to Have Sex az első perctől fogva olyan hatalmas energiával dübörög, akár egy felpörgött tinédzser. Az alkotás autentikusan mutatja be a fiatalok fesztelen, már-már szabályok nélküli életét, míg a csillogó felszín alatt a Z generáció érzelmi és szexuális kiszolgáltatottságának legmélyére ás. A három legjobb barátnő, Tara, Skye és Em a gimi utáni nyáron egy görög tengerparti városban, a fiatalokkal teli Maliában veti bele magát az éjszakai életbe. A trió életük legjobb és legintenzívebb nyarában reménykedik, de nem mérik fel a döntéseik súlyát.
Egy fiatal amerikai nőt Rómába küldenek, hogy az egyház szolgálatának szentelje életét. Ott azonban olyan sötétséggel találkozik, ami kétségeket ébreszt tulajdon hitében, s egy borzongató összeesküvésre is fényt derít, aminek célja, hogy biztosítsa a megtestesült gonosz világra jövetelét.
Egy fiatal brit régész kapcsolatba kerül egy etruszk sírok kirablásával foglalkozó nemzetközi hálózattal. Mindenkinek megvan a maga kimérája; valami, amit megpróbál elérni, de soha nem sikerül megtalálnia. A sírrablók számára az ősi temetkezési helyek kincsei a könnyű meggazdagodás álmát ígérik. Arthur számára azonban a kiméra a nőt jelenti, akit elveszített. Hogy megtalálja, Arthur megküzd a láthatatlannal: mindenütt kutat, és a föld mélyére is leszáll a túlvilági élet kapuját keresve, amelyről a mítoszok mesélnek. Az élők és holtak, az erdők és városok, az ünnepek és magány közötti kalandos utazás során végérvényesen összefonódik a kimérát kereső halandók sorsa.
Négy jóbarát, akik gimnáziumi tanárok, letesztelnek egy elméletet. Feltevésük szerint egy csekély alkoholszint fenntartása a vérben, vagyis a folyamatos, enyhe spicces állapot jobbá teszi az életüket. A kezdeti felszabadultság azonban lassan, de megállíthatatlanul fordul át kontrollálhatatlan ivászatba. A cannes-i díjnyertes rendező, Thomas Vinterberg (Születésnap, A kommuna, A vadászat) legújabb filmje a 2020-as Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon debütált volna. A Még egy kört mindenkinek versenyben szerepel az ’A’ kategóriás San Sebastian Nemzetközi Filmfesztiválon és többek között szerepel a rangos torontói seregszemle programjában is. A film főszerepében a számos nemzetközi elismeréssel büszkélkedhető, cannes-i és Európai Filmdíjas Mads Mikkelsent (Gengszterek fogadója, Zöld hentesek, Ádám almái, Casino Royal, A vadászat, Hannibal, Férfiak és csirkék, Doctor Strange, Zsivány Egyes: Egy Star Wars-történet) láthatjuk, partnerei Thomas Bo Larsen (Születésnap, A vadászat), és Lars Ranthe (Ádám almái, A vadászat) ebben a rendkívüli filmben.
Micimackó és Malacka visszatérnek, ám ezúttal Tigris és Bagoly is csatlakoznak a bosszújukhoz! Öt hónap telt el a Százholdas Pagonyban történt mészárlás óta. Róbert Gida pszichológushoz jár és próbálja feldolgozni a szörnyűségeket. Eközben egy keresőcsapat kutat az erdőben az emlegetett szörnyek után, de nem találnak semmit és senki nem is hiszi el igazán Róbert Gida történetét. A pszichológus a terápiás ülésen gyerekkori emlékeket hív elő. Róbert Gida felidézi ötödik születésnapját, ami kiindulópontja az állatok bosszújának. A Micimackó: Vér és méz és folytatásai az első két horrorfeldolgozása A.A. Milne klasszikusának. A történetet évtizedeken keresztül különféle mesefeldolgozásokban láthatta a közönség. Az amerikai jog szerint a szerzői jog az első publikálást követő 95 év múltán évül el, ez pedig a Micimackó esetében 2021-ben járt le, a karakterek 2022. január 1-től szabadon használhatók más történetek számára is. 2023-ban Tigris és Bagoly karaktereinek is lejárt a szerzői joga. A Micimackó: Vér és méz 2 a korábbi sikeres horrorfilm folytatása, még több zsánerfilmes megoldással, és a horrorfilmek legjobb hagyományaival, valamint Milne még több karakterének felvonultatásával.