Aranyérmes a női kajaknégyes, Kozák Danuta hatszoros olimpiai bajnok

A Kozák Danuta, Csipes Tamara, Kárász Anna, Bodonyi Dóra összeállítású egység fantasztikus versenyzéssel sorozatban harmadszor hozta Magyarországnak az aranyérmet ebben a számban.

A magyarok amellett, hogy ők az aktuális világbajnokok, kétszeres címvédőként érkeztek a japán fővárosba, Kozák Londonban és Rióban is a győztes csapat tagja volt, és öt éve a csütörtökön egyesben ezüstérmes Csipes is tevékeny részese volt a sikernek. A korábban Tokióban Kozákkal párosban bronzérmes Bodonyi, valamint Kárász most szerepel először olimpián.

Miközben ismét eleredt az eső a Sea Forest kajak-kenu pályán, a magyarok a lengyelek és az új-zélandiak között, az ötös pályáról vágtak neki a távnak. Nem kezdtek rosszul, ahogy a riválisok sem, fétávnál fehérorosz, magyar, új-zélandi volt a sorrend. Kozák aztán növelte a csapásszámot, és a hajrához közeledve már a magyar hajó orra volt elöl. A lendület kitartott egészen a célig, ahol Kozák a magabiztos győzelem után a levegőbe csapva az öklével jelezte, hogy ez a szám továbbra is magyar felségterület.

Másodikként a fehéroroszok, harmadikként pedig a lengyelek értek be, Új-Zéland lett a negyedik, így Lisa Carringtonnak a korábbi három aranyérem után nem sikerült a negyedik számban is dobogóra állnia Tokióban.

A Ferencváros 34 éves kajakosa, Kozák Danuta pályafutása hatodik olimpiai aranyérmével a magyar örökrangsorban utolérte a vívó Kovács Pált és Kárpáti Rudolfot, s az összesen nyolc dobogós helyével – hat első, valamint egy-egy második és harmadik – a hét elsőséggel (plusz egy ezüsttel és két bronzzal) csúcstartó Gerevich Aladár mögött minden idők második legeredményesebb magyar olimpikonja lett.

Csipes pályafutása második, Kárász és Bodonyi pedig egyformán első olimpiai bajnoki címét szerezte. Előbbi kajakos ezzel túlszárnyalta edző-édesapját, Csipes Ferencet, aki egyszeres ötkarikás aranyérmes.

Az immár hatszoros ötkarikás bajnok Kozák Danuta elsősorban férjének, családjának, valamint a vele egy hajóban lapátolóknak mondott köszönetet, és úgy fogalmazott, számára ez egy életre szóló diadal.

“Sok szenvedés és keserűség árán, de végül sikerült, ennek pedig nagyon örülök”

– nyilatkozta, majd hozzátette, egyesben és párosban elért eredményénél hiányzott valami, ami ezúttal megvolt benne.

“Talán egyfajta dühnek hívnám, mert egészen más mentális állapotban álltam be ma a rajtgépbe”

– mondta Kozák, aki elárulta, társai a döntős futam előtt megölelték, bíztatták, ő pedig látta a szemükben a tüzet, ami azt jelezte a számára, hogy mindannyian nagyon meg akarják nyerni ezt az aranyérmet.

“Most egy ideig nem szeretnék célokat kitűzni és teljesíteni, Tokióból pedig azt az érzést viszem haza magammal, hogy van okom elhinni, hogy jó vagyok” – jelentette ki Kozák.

Csipes Tamara azt mondta, akárcsak egyesben, úgy a négyesben is azzal a gondolattal ült be a kajakba, hogy 32 éves, és nagy valószínűséggel ennél gyorsabb már nem lesz.

“Az elmúlt 21 évből merítkeztem, azt mondogattam magamban, hogy most vagyok itt, most van itt a lehetőség, most kell megcsinálnom”

– nyilatkozta az egyesben ezüstérmes kajakos, aki arról is szót ejtett, hogy a fináléban a zuhogó eső egyáltalán nem zavarta őket, szerinte profi sportolóként ezeket a körülményeket tudni kell kizárni.

“A következő hetekben, hónapokban szeretnék anyukaként létezni, mert egyébként is azt érzem, hogy én elsősorban anya vagyok. A lányom most kezdi az óvodát, rá akarok koncentrálni, bár még lesz egy világbajnokság, arra lehet, hogy összekapom magam”

– fogalmazott Csipes, hozzátéve, hogy a versenysport sehogyan sem egyszerű, kisgyermekkel pedig még nehezebb.

“Önbecsülést viszek haza magammal Tokióból, azt az érzést, hogy igenis bármire képes vagyok”

Az MTI kérdésére válaszolva elárulta, édesapjával, egyben edzőjével, a szintén olimpiai bajnok Csipes Ferenccel arról még nem beszéltek, hogy ő már több aranyat nyert, mint édesapja, de jelezte, az esti vacsoránál ezt mindenképpen szóba fogja hozni.

Bodonyi Dóra elárulta, a párosok versenye után csalódottnak érezte magát, de volt ideje átértékelni a történteket és már pénteken is úgy jött ki a Sea Forest kajak-kenu pályára, hogy “olyan nincs, hogy ne mi nyerjünk”.

“Most már elhiszem, hogy én is tudok olimpiai bajnok lenni és viszonylag könnyen félre tudom tenni, hogy az előző néhány nap alatt mi történt” – fogalmazott Bodonyi.

Kárász Anna úgy vélte, “hullámzó” volt a lelkivilága az elmúlt napokban, és az ő esetében nem lehet dühről, vagy dacról beszélni, neki más volt a motivációja.

“Ma tudtam, hogy mindannyian ugyanazt a célt akarjuk elérni, és nagy önbizalmat adott az is, hogy az ilyen esetekben tudunk egymásra számítani. Szentimentális vagyok, ez a futam érzelmi szempontból is nagy élmény volt nekem, plusz egyfajta bizonyosságot jelent számomra ez az olimpiai bajnoki cím” – tette hozzá Kárász.

Női K-4 500 m, olimpiai bajnok:

MAGYARORSZÁG (KOZÁK DANUTA, CSIPES TAMARA, KÁRÁSZ ANNA, BODONYI DÓRA) 1:35.463 p
2. Fehéroroszország (Margarita Mahnyeva, Nagyezsda Papok, Volha Hudzenka, Marina Litvincsuk) 1:36.073
3. Lengyelország (Karolina Naja, Anna Pulawska, Justyna Iskrzycka, Helena Wisniewska) 1:36.445

A Balla Virág, Takács Kincső kenupáros az ötödik helyen végzett 500 méteren

A győriek többszörös világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok kettősére – melyben mindketten 27 évesek – nagyon erős mezőny várt a döntőben, és bár nagyon jól lapátoltak, nem tudtak odaérni a dobogóra.

A rajtjuk jól sikerült, majd féltávnál a negyedik helyen haladtak a világbajnoki címvédő kínai Hszü Si-hsziao, Szun Meng-ja duó, valamint az ukránok és a németek mögött. A kínaiak sikeréhez nem férhetett kétség, ahogy az ukránok második helyéhez sem, de mögöttük részben a magyarok részvételével nagy csata alakult ki a bronzéremért, és ezt végül a kanadaiak kettőse, Laurence Vincent-Lapointe és Katie Vincent nyerte.

A 11-szeres világbajnok Laurence Vincent-Lapointe érdekes történések után induhatott el Tokióban. Korábban doppingoláson érték, de később felmentették, mert elfogadták a védekezését, mely szerint a tiltott szer volt barátjának testnedvéből került a szervezetébe. Mivel a kvalifikációs versenyeken az eljárás idején nem vehetett részt, kvótát sem tudott szerezni, de a kanadaiak – élve egy szabályok között talált kiskapuval – az egyik női kajakos indulási jogukat neki adták, így – bár a nemzetközi kajak-kenus közösség, így a magyarok is felháborodva fogadták ezt – mégis vízre szállhatott a japán fővárosban.

Női C-2 500 m, olimpiai bajnok:

Hszü Si-hsziao, Szun Meng-ja (Kína) 1:55.495
2. Ludmila Luzan, Anasztaszija Csetverikova (Ukrajna) 1:57.499
3. Laurence Vincent-Lapointe, Katie Vincent (Kanada) 1:59.041
…5. BALLA VIRÁG, TAKÁCS KINCSŐ (MAGYARORSZÁG) 2:00.289

Hetedik lett a döntőben a férfi kajaknégyes

A férfi kajakos kvartettek ezúttal nem az elmúlt évtizedekben megszokott 1000, hanem 500 méteren versenyeztek. A magyar egység évek óta együtt készült, de aztán Kuli István tavaszi sérülése átírta a terveket, és az olimpia előtt néhány héttel át kellett alakítani az egyéget.

A magyar hajót így most Nádas Bence, Béke Kornél, Tótka Sándor és Csizmadia Kolos alkotta, közülük Nádas, Tótka és Csizmadia már aratott sikereket a japán fővárosban, Tótka megnyerte a 200 méter egyest, Csizmadia negyedik lett ugyanebben a számban, Nádas pedig ugyancsak éppen lemaradt a dobogóról Kopasz Bálinttal K-2 1000 méteren.

A magyar hajó jól lapátolt a szombati döntőben, de a dobogós helyektől messze volt. Az élen a várakozásoknak megfelelően a németek és a spanyolok vívtak nagy csatát, a táv nagy részében utóbbi hajó vezetett, de végül a németek lehajrázták őket.

A győztes egység tagja, a 39 éves Ronald Rauhe az első férfi gyorsasági kajak-kenuban, aki öt különböző olimpián is érmet tudott szerezni.

“Nagyon nehezen akart összeállni ez az egység, ráadásul otthon eléggé nyögvenyelősen tudtunk edzeni, ugyanakkor itt, a középfutam után már azt mondhattuk, hogy mindenki ráérzett, mi kell az 500 négyeshez” – nyilatkozta Tótka Sándor. “Én azt mondtam a srácoknak, hogy a döntő egy ajándék, de így is beletettük szívünket-lelkünket, és senkiben sincs hiányérzet azért, mert hetedikek lettünk.”

Csizmadia Kolos úgy vélte, mivel egyiküknek sem ez volt a fő száma az olimpián, a középfutam kivett belőlük annyit, amennyivel a fináléban akár ötödikek is lehettek volna.

“A középső 100 méterünk egy picit lassabb volt, de kihajtottuk magunkat, nem estünk szét, és ennyi edzéssel a hátunk mögött ez egy nagy siker a számunkra” – tette hozzá.

“Egy vezérevezősnek mindig sokat jelent, ha mögötte együtt van az erő, ez pedig a középfutamban és a döntőben is megvolt, de az ellenfelek olyan munkát tudtak elvégezni, amit mi hat edzés alatt sajnos nem” – összegzett Nádas Bence.

Béke Kornél azt mondta, elégedett az eredménnyel és előre is tekintett a párizsi játékokra: “van fejlődési lehetőség, ezért biztos vagyok benne, hogy a férfi kajak négyesnek lesz keresnivalója a 2024-es olimpián”.

Ez volt az utolsó kajak-kenu döntő a játékokon, a magyar küldöttség parádés teljesítményt nyújtva három arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel távozik Tokióból.

Férfi K-4 500 m, olimpiai bajnok:

Németország (Max Rendschmidt, Ronald Rauhe, Tom Liebscher, Max Lemke) 1:22.219 p
2. Spanyolország (Saul Craviotto, Marcus Walz, Carlos Arevalo, Rodrigo Germade) 1:22.445
3. Szlovákia (Samuel Balaz, Fenis Mysak, Erik Vlcek, Adam Botek) 1:23.534
…7. MAGYARORSZÁG (NÁDAS BENCE, BÉKE KORNÉL, TÓTKA SÁNDOR, CSIZMADIA KOLOS) 1:25.068

Bronzérmes a női vízilabda-válogatott

A magyar női vízilabda-válogatott megszerezte a harmadik helyet szombaton a tokiói olimpián, miután 11-9-re legyőzte az orosz csapatot, és ezzel első olimpiai érmét nyerte. Bíró Attila szövetségi kapitány szerint abszolút elégedett lehet a csapat.

A csoportmeccsek nyitányán 10-10-es döntetlent játszott a két csapat. Az oroszok az amerikaiaktól, míg a magyarok a spanyoloktól kaptak ki az elődöntőben. Biró Attila szövetségi kapitány ezúttal is egy kapust nevezett a talákozóra.

A magyar csapat hozta el a ráúszásnál a labdát – eddig az ilyen párharcok 96 százalékát megnyerte a játékokon – és az első támadásból Rybanska révén meg is szerezte a vezetést. Glizina egyenlített, Vahitova emberelőnyös gólját követően pedig Keszthelyi megpattanó lövése talált utat a hálóba. Illés fórban a kapufára lőtt, majd mindkét oldalon kimaradtak az emberelőnyös helyzetek (2-2).

A második negyedben Garda ismét Bíró Attila együttesét juttatta vezetéshez, sőt, mivel az oroszok két fórt is elpuskáztak, Vályi góljával kétgólos lett az előny. Szimanovics szépített, amire Keszthelyi válaszolt. Vályi értékesítette az újabb fórt, így már három volt a különbség, ami maradt is egy Szimanovics-Szücs gólváltást követően, de a játékrész vége előtt Glizina faragott a hátrányból (7-5).

A harmadik szakaszt Prokofjeva – aki az első orosz-magyaron négyszer volt eredményes – ötméteresből szerzett gólja nyitotta, majd ugyanő ejtett a kapuba a kihagyott magyar helyzetek után. Szerzsantova fórból volt eredményes, így a háromgólos előnyből egygólos hátrány lett. A negyed magyar gól nélkül zárult (7-8).

Az utolsó játékrész elején Vályi egyenlített, aztán Gurisatti fórból visszavette a vezetést. Nem sokáig, mert Timofejeva jól fejezett be egy előnyös szituációt. Hasonló helyzetből Illés talált be Bíró Attila időkérése után. Már egy percen belül a magyar válogatott támadhatott és a kapitány ismét időt kért. Az akciót nem sikerült végigvinni, de nem sokkal később Magyari Alda előbb védett, majd az üres kapuba lőtt, mivel az orosz kapus előreúszott támadni (11-9).

A női válogatott a legutóbbi három olimpián mindig a negyedik helyen végzett, Rióban éppen az oroszoktól kapott ki a bronzmeccsen.

Bíró Attila: abszolút elégedettek lehetünk

“Maximálishoz közeli eredmény és teljesítmény volt, ami a sporttörténeti sikerhez vezetett” – utalt arra a szakvezető, hogy ebben a sportágban a női csapat először állhat dobogóra.

Magát a meccset úgy értékelte, hogy az oroszok elleni találkozók rendszerint orosz rulettbe torkollnak, ahogy most is, de nevetve hozzátette, “pokoli unalmas lehet a nyugodt élet”.

“Nem ragoztam túl a pénteki napot, elvégre az oroszokkal már találkoztunk a csoportkör nyitányán. Néhány embert fel kellett rázni, ezt négyszemközti és kiscsoportos beszélgetésekkel értük el, de online mentáltréningen is részt vettek a lányok”

– árulta el Bíró Attila, hogy mivel tudta átlendíteni a játékosokat az elődöntős vereség utáni csalódottságon.

“Szívünket-lelkünket kitettük, illetve végig csapatként játszottunk, ezzel nyertünk” – jelentette ki a Keszthelyi Ritacsapatkapitány.

“Úgy látszik, nekünk a harmadik negyedek a kritikusak, hiába beszéltünk erről, de ezúttal a negyedik negyedben nyújtott hihetetlen védekezést kisegített minket”.

Garda Krisztina könnyeivel küzdve azt emelte ki, hogy amikor az oroszok háromgólos hátrányról fordítottak, akkor nem törtek meg.

“Jó magyarnak lenni, nekem ez a bronz arany” – mondta boldogan Rybanska Natasa.

Gurisatti Gréta úgy vélte, aki ezt a meccset végignézte, az büszke magyar lehet, mert fordulópont lehetett volna, amikor az oroszok átvették a vezetést, ugyanakkor a magyar csapat bebizonyította, mekkora tartása van.

“A spanyol meccs után azért voltunk csalódottak, mert az rajtunk múlt, de örülök, hogy a hullámvasút tetején szálltunk ki. A múlt tud gátat képezni a fejekben, de ezt ma leküzdöttük”

– utalt arra Gurisatti, hogy öt éve az oroszoktól drámai körülmények között kikapott az együttes a bronzmeccsen.

Gurisatti megmutatta azt a magyar zászlót is, amelyet otthonról hozott a csapatnak, s az áll rajta: “Ha nem mi, akkor ki? Ha nem most, akkor mikor?”. Ezzel ösztönözte társait arra az egész torna során, hogy vízilabdában megszerezzék az első magyar ötkarikás érmet.

“Egy pillanatra sem hagytuk, hogy az oroszok elhiggyék, elvehetik ezt az érmet tőlünk. Már csak azokért is meg akartuk nyerni a meccset, akik Rióban lemaradtak a dobogóról”

– mondta a kapus Magyari Alda, aki az utolsó, üres kapus gólt szerezte.

“Nem hallottam, hogy többen kiabáltak, ne dobjam el, de mire felfogtam, már csak azt láttam, hogy mindenki örül”.

Női vízilabdatorna, a 3. helyért:

Magyarország-Orosz olimpiai csapat 11-9 (2-2, 5-3, 0-3, 4-1)
Tacumi Vízilabdaközpont, zárt kapus
Gól: Vályi 3, Keszthelyi 2, Rybanska, Garda, Szücs, Gurisatti, Illés, Magyari 1-1, illetve Glizina, Szimanovics, Prokofjeva 2-2, Vahitova, Szerzsantova, Timofejeva 1-1.

(MTI)